„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)
Hatvanszázalékos átlagbevételnél nincs deficit A drámai színházak bevételi lehetősége a nézőtér nagysága és a helyárak szerint változik. Az úgynevezett nagy drámai színházak bevételi lehetősége között is elég terjedelmes differencia van, mert például a legkisebb drámai színház esti bevételi lehetősége 40 millió koronán alul van, míg a legnagyobb drámai színház, ha teljesen megtelik, esti 80 millió koronánál is többet jelent. Az operettszínházak között van olyan kis nézőterü, amelyik csak esti ötven millió koronát tud bevenni telt ház esetén, de van olyan is, amelyik a nemrég fölemelt helyárak mellett esti 120 millió korona bevételt tud felmutatni. Általában az a szabály, hogy a budapesti színházaknak legalább „50%-os házakkal" kell operálniuk, hogy rá ne fizessenek, és legalább 60%-os házakra van szükség ahhoz, hogy a színház jövedelmezzen. A budapesti színházaknak átlagban esténként 60%-nyira kell megtelniük, vagyis a bevételi lehetőség 60%-át kell elérniök, hogy minden kiadásuk megtérüljön. Csak ha a színház átlagban ennél a százalékszámnál nagyobb arányban telik meg, akkor válik jövedelmező üzletté. 1925 első hat hónapjában csak vigalmi adóban 4244 millió koronát fizettek ki a színházak és kabarék a bruttóból. Mégpedig az idegen előadások után 544 milliót, a magyar előadások után pedig 3700 millió papírkoronát. Dehát mit fizetett a publikum?! A színházak és kabarék bruttó bevétele 1925 első felében ez volt: Idegen előadások Magyar előadások Mindössze után után millió papírkoronában Január 388,8 16.177,2 16.566,0 Február 15.276,3 15.276,3 Március 290,4 16.493,1 16.783,5 Április 648,0 15.769,6 16.417,6 Május 702,0 13.166,4 13.868,4 Június 1234,8 3.716,7 4951,5 Összesen 3264,0 80.599,3 83.863,3 1925 első hat hónapjában tehát 83,8 milliárd papírkorona volt a budapesti színházak és kabarék bevétele, ami aranyban 5.783.675 koronát tesz ki. Ebből 225.103 aranykoronát az idegen előadások hoztak. Sok-e ez a summa vagy sem? Nehéz rá a felelet, mégpedig azért nehéz, mert a színházak sem mentek egyformán, és ez a 74 432