„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)

milliárdos bevétel nem arányosan oszlott meg a színházak között. Volt egy-két színház-direktor, aki annyira-amennyire meg volt elégedve a publikummal. Viszont voltak színházdirektorok, akik egyáltalában nem voltak megelégedve. Kapuzárás előtt aztán a krachot nem lehet tovább titkolni. Az Unió színháztröszt egyszerre négy színházával került bajba, de a többi színházvállalat sem igen kérkedett a mérlegével. [...] A mozi 1925 tavaszán a belügyminiszter a mozierkölcs érdekében új rendeletet adott ki. De vajon ez a rendelet csakugyan megjavítja-e az erkölcsöt és megrendszabályozza-e a gondokat, amelyek hajtják, űzik ezt a kenyérhajszában és a mindennapi küzdelmekben kifáradt várost? Ezek elől a mindennapi gondok elől menekülnek a moziba az emberek, hogy egy-két órára megfeledkezzenek a máról és a holnapról. Mennél több a baj, és mennél kevesebb a pénz, annál lázasabban járják az emberek a mozit, és annál idegesebben keresik az olcsó szórakozásokat. A lámpák kialusznak és hátradőlve a zsöllyében a publikum átengedi magát az élvezetnek. Lélegzetvisszafojtva figyeli az izgató és a szerelmes történeteket. Megkönnyezi a drámákat és mulat a bohózatokon; gyönyörködik a hátborzongató és idegizgató jelenetekben és a kacagtató történetekben, melyek szemük előtt leperegnek. Egzotikus tájak és gyönyörű vidékek pompázata rohan előttünk a vásznon. Egyiptom és Amerika, a Szahara és a Wild-West. Gyorsvonat, repülőgép, hajókatasztrófa és Zigoto. Csak az álom és a fantázia tud hasonlót produkálni. Mary Pickford, Lilian Gish, Emil Jannings és Konrád Veith tudományuk és tehetségük legjavát adják. Van Pathé Journal, van cowboy-dráma, szerelem, szenvedés és boldogság váltogatják egymást. És a történetek rohanását árnyékként kíséri a zene. Nyolcvanöt mozi kínálja naponta délután négytől éjfélig a szórakozást, és naponta 25-30 ezer ember gyönyörködik vagy bosszankodik a képeken, amelyeket a mozigép vászonra varázsol, úgy hogy a főváros lakosságának csaknem 3%-a minden este a moziban ül. Mekkora lehet az az összeg, amit Budapest népe mozira költ?! 1924-ben 85.654,2 millió papírkorona volt a budapesti mozik bevétele, ami 7,08 millió svájci franknak felel meg. Ezzel szemben a tizenhárom budapesti színház 1924. évi bevétele csak 6,6 millió svájci frankra rúgott. 433