„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai

Deák tértől a Hősök teréig 24 filléres jegy kellett, ezzel szemben, ha elmentünk egy megállót gyalog a Vilmos császár út sarkáig, onnan csak 16 fillér volt a szakaszjegy ára. Ez a 8 fillér árkülönbözet négy személynél oda-vissza 64 fillért tett ki és anyám, aki kis kiadásoknál rendkívül takarékos, nagy tételeknél roppant nagyvonalú volt, úgy döntött, hogy úgyis sportolni megyünk, a járás van olyan egészséges, mint a korcsolyázás, tehát csak szakaszjegyre adott pénzt. Ezt is természetesnek találtuk, akárcsak azt, hogy takarékossági okokból hosszú éveken át anyám vágta a hajunkat a Deák Ferenc utcai lakás fürdőszobájában. Vacsorára fél kilenckor percnyi pontossággal kellett megjelenni az asztalnál. Az esti étkezést, amelyen a szülők többnyire nem vettek részt egyéb esti programjuk miatt, aztán a Miss vagy a Madame társaságban, négyesben fogyasztottuk. Igen kis kivétellel — vasárnap, ha a szakácsnő kimenös volt, néha hideget ettünk — este is volt egy friss meleg húsétel, kétféle körettel, utána ismét édesség, de semmi sem lehetett déli maradék, hanem valami más. Végül jött a gyümölcsös tál. Kizárólag csapvizet ittunk. Bor csak vendégségkor jelent meg az asztalon. Anyám soha, sem hétköznap, sem ünnepnap, sem nagy vendéglátás idején nem írta elő a személyzetnek, mit ehet, mit nem. A tálakat a szobalány kivitte a konyhába és ott mindenki mindenből annyit ehetett, amennyi jól esett neki. A szakácsnő feladata volt úgy és annyit főzni, hogy mindenkinek bőven jusson mindenből. A szakácsnő anyám reggelije után bement hozzá a hálószobába és megbeszélték az aznapi étrendet. Ha vendégek jöttek — és hetente legalább egy nagyobb vacsoravendégségre 15-24 személlyel sor került — mama maga köré rakta az ágyban számos szakácskönyvét és hosszas tanácskozás következett. Az étrendnek, a fogások minemüségének fix sémái voltak, azok közül választottak. A feketekávét az úriszobában, ha sokan voltak, szétszórva a fogadóhelyiségekben fogyasztották. A vendégek rokoni, baráti, bankjogi és politikai kapcsolatokból adódtak. [...] Ezeken a vacsorákon mi, gyerekek, soha nem vehettünk részt, ilyenkor nekünk külön, kicsit korábban tálaltak a gyerekszobában. Hétköznap vacsora után még esetleg beszélgettünk, zenét, esetleg rádiót hallgattunk. Fürdés után még szabad volt az ágyban kicsit olvasni. Mindhárman lelkes könyvmolyok voltunk. Jókai és Mikszáth képezték az alapot, Móra Ferenc, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, később a Harsányi Zsolt életrajzok, a vidám Vaszary regények váltakoztak Verne Gyula képzeletgyújtó utópiáival. De nem maradt ki a német, angol és francianyelvü gyerek és ifjúsági re401