„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai

nyeg fedte. A hallban egy nagy és egy kisebb, az ebédlőben egyetlen hatalmas per­zsaszőnyeg volt. Szüleim hálószobájában az ágyak előtt egy-egy kisebb; a gyerekszobában vidám tónusú torontáli, Jucinál egy olcsóbb keleti szőnyeg feküdt a parketten. Kisebb összekötök voltak még az előszobában és az egyes szobák kö­zött. A gyerekszoba — hálószoba és folyosó összetorkolását képező kis közben csak egy embermagasságú szennyesszekrény állt a háztartási fehérnemű számára. A fürdőszobában dupla mosdó állt, egy apámnak, egy anyámnak. Fölötte üveg­lapon fogápolási cikkek, fésű, kefe, nagy tükör jó külön felső világítással. A mosdó mellett bidet, utána derékszögben a fürdőkád. Végében következett egy nádfonatos karosszék, amibe vizesen is szabad volt beleülni. E mellett állt a WC. A falon lógott egy gyógyszeres szekrény: jód, ragtapasz, vatta, kötszerrel; egy másik polcán apám borotvadolgai és egy hajnyíró gép. A személymérleg, komoly, tolósúlyos, drámákat előidéző szerkezet, a fürdő­szoba sarkában állt, mellette lógtak a fürdőköpenyek. A fürdőkáddal szemközt egy ugyancsak fehér, támlás, karos fapad volt felcsapható ülőkével, alatta hely a szennyes testi fehérnemű számára. A kis közön át a fürdőszobából kijutottunk a hosszú folyosóra: jobbkéz felől állt apám mindenkori hatalmas ruhás- és fehérnemüsszekrénye; ezután nyílt az ajtó az ebédlőbe. Az ebédlőajtótól az előszobáig, végig a falon, beépített faliszekrény volt, fel a mennyezetig. Az előszobából jövet — tehát a szemben levő oldalon — volt a lakás harmadik WC-je, kis mosdóval, főleg a mindenkori nevelőnő és a személyzet számára. Emellett nyílt a „spájz" megrakva befőttel, kötözött szőlővel, itt állt a villából származó dió zsákokban, a mogyoró, mandula, kockacukor 5 kg-os dobozokban, zsírosbödön, lisztesláda, kávé, kakaó, tea, mazsola, mák, röviden mindaz, ami ak­koriban tárolni való élelemszámba ment. Az ebédlőajtóval szemben, a folyosó túlsó oldalán volt a nevelőnő szobája, ki­csi, világos, barátságos kuckó, amelyből nem hiányzott a saját hideg-melegvizes mosdó, a jó világítás, rekamié, ruhaszekrény, asztal, székek bútorzata. E szoba mellett volt a konyha: fehércsempés, fehér nagy kredences, konyhaasz­tala rétesabrosznyira szétnyitható; egy nagy fehér fásláda, amiben fa soha, de vasa­lók, pokrócok, tollseprü, ezüsttisztításhoz szükséges rongyok és szerek kaptak helyet, két „hokkedli", egy konyhaszék. 395

Next

/
Thumbnails
Contents