„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)

szerű útnak szabván irányt, mely út a főváros kellő közepétől, illetőleg az itt építendő hídtól a legrövidebb és legegyenesebb irányban vezetne a völgyön felfelé s amelyből kiágazna az út egyfelől a Várhegyre (mely most épülőfélben van), másfelől a Gellért- és Naphegyre, valamint a budai hegyek minden részébe. Budapest közlekedési úthálózatának ezen hiányzó láncszemeit ma még — mint érintettük — aránylag csekély áldozattal létre lehet hozni. A pesti oldalon a feladat a Hatvani utca

28 már megkezdett kiszélesítésén kívül a Sebestyén- és Rózsa-térrel

29 határos háromszögű háztömbnek áttörésében és a városházra, illetőleg a plébánia-templomra néző, nagyobbrészt ócska és értéktelen épületeknek hátrább helyezésében áll. Tekintetbe véve azon nagy értéknövekvést, melyet ez útvonal létesítése által a telkek itt nyerni fognak, ez magában véve is majdnem teljes egyenértékét nyújtja a lerombolandó házaknak. Ami a budai oldalt illeti, itt egyelőre csak a létesítendő híd budai fejétől a krisztinavárosi templom irányában futó sugárútnak megnyitása szükséges, csatlakozásul a budai körúthoz, melynek vonala az épülő új királyi palota előtt tervezett téren túl már ki van hasítva. — Miután ezen vidék Budapest fővárosnak legelhanyagoltabb része, mely csak értéktelen földszintes viskók összevisszaságából áll, e sugárútnak megnyitása áldozatokat már azért sem igényelne, mert ez út nyitása kapcsolatban a tervezett híddal és a pesti oldalon javasolt rendezéssel, e vidék telkeinek értékét tízszeresre fokozná. Természetes, hogy e cél elérésére az ottani rendezést gyökeresen kellene foganatba venni olyan formán, mint ez annak idejében az Andrássy út megalkotásánál történt. Hogy ajelzett telek értéknövekvést legalább részben a szabályozás javára lehessen kihasználni, erre többféle mód kínálkozik; de ennek fejtegetése jelenlegi feladatunkhoz nem tartozván, azt ez alkalommal mellőzzük. Az előadottak által csak azt akartuk kitüntetni, hogy miután az Eskü tér tája és a vele szemben fekvő budai völgytorkolat a főváros két részének geográfiai és forgalmi központját képezi, e helyen nem keskeny zig-zug utcákba torkoló gyalogjáró hídra, hanem a legfokozottabb személyforgalom igényeinek megfelelő és a természetes főforgalmi erekkel, vagyis a főváros radiális útjaival összeköttetésbe hozandó kocsiforgalmi hídra van szükség. E híd a főváros úthálózatának legcentrálisabb láncszemét képezi, s ennélfogva oly mérvekben létesítendő, hogy ezen hivatásá28 1894- Kossuth Lajos utca. 29 Ezek a terek az Erzsébet híd pesti hídfőjének kialakításával kapcsolatos építkezések során tűntek el. 38