„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)

nak megfelelhessen, éspedig nemcsak jelenleg, hanem a jövőben is. E híd és a hozzá vezető centrális útkapcsolat képezendi az egységes egésszé fejlesztendő kettős főváros egészséges fejlődésének legbiztosabb alapját; ez teendi lehetővé, hogy a különféle foglalkozási és kereseti ágak a viszonyaiknak leginkább megfelelő városrészekbe tömörüljenek, itt oly centrumokat képezvén, melyek körül az illető kereseti vagy foglalkozási ág űzői csoportosuljanak, s hogy ily módon a főváros területileg is oly szervezetet nyerjen, mely az organikus fejlődésnek elengedhetlen feltétele. Legyen szabad e ponton még egy nagyfontosságú mozzanatra kiterjeszkednünk. Alig két évtized előtt Budapest főváros még alig volt másnak tekinthető, mint egy gyors fejlődésnek indult kereskedelmi városnak; a város gazdagságának és fejlődésének főtényezőjét — azon időben — majdnem kizárólag a terménykereskedés képezte. Ez oknál fogva a kereskedelmi érdekek domináltak a fővárosi lokális és municipális ügyekben. Az alulírt iparegyesület ezen felfogás túlhaladottságát felismervén, és különösen a főváros legnevezetesebb riválisának, Bécsnek példáját tartván szem előtt, már mintegy két évtized előtt azon jelszót kezdte hangoztatni, hogy Budapest elsősorban nem kereskedelmi, hanem inkább ipari emporiumnak tekintendő, hogy ennélfogva a fővárosi ügyekben az ipari érdekeknek kell előtérbe helyeztetni. Noha e jelszóban rejlő elvet a municipális kormányzat csak csekély részben karolta fel és segített érvényre emelni, mindazáltal a viszonyok természetében rejlő fejlődési energiánál fogva a dolgok ma csakugyan odajutottak, hogy a felfogás helyessége teljesen beváltnak tekinthető; mert úgy véljük, hogy ma senki sem tagadhatja többé, hogy azon értékek összege, melyeket a főváros területén közvetlenül vagy közvetve az ipar hoz létre és forgalomba, tetemesen túlhaladja azon értékeket, melyekkel az itteni kereskedés gazdagítja nemzetgazdaságunkat. De most itt az idő, hogy a főváros hivatása iránti felfogásban ismét egy lépéssel előbbre menjünk. Fővárosunk ma nemcsak kereskedelmi központ, nemcsak ipari emporium hivatásával bír; fővárosunk hivatása ma már ennél is sokkal nagyobb: Budapest hivatása, hogy világvárossá emelkedjék: Budapest hivatása, hogy Kelet Párizsa legyen. Hogy e felfogás és e törekvés nem tartozik többé az utópikus álmok országába, arról ki-ki meggyőződhetik, aki figyelembe veszi fővárosunk azon rohamos fejlődését, melynek az utolsó években szemtanúi voltunk. Aki e mellett számba veszi fővárosunk geográfiai fekvését a Kelet és Nyugat határán, az itt összefutó közleke39