„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)

ságok, vagy korlátolt felelősségű társaságok formájában alakulnak meg. Szövetkezetek pedig ott keletkeznek, ahol kis egzisztenciák létesítenek vállalatot gazdasági érdekeik védelmére, illetve biztosítani kívánják maguknak a tőkevállalkozás által elérhető gazdasági előnyöket. Hogy egy vállalat milyen jogi keretek között működjön, arra nincs szabály, ezt az alapítók részéről a körülmények mérlegelésével a szükség és a legfőbb cél, a rentabilitás kérdése dönti el. A budapesti bejegyzett cégek száma 1935-ben vállalati formák szerint a következőképpen oszlott meg. A budapesti bejegyzett cégek számának megoszlása vállalati formák szerint 1935-ben. Vállalati forma Összes bejegyzett cégek Működő bejegyzett cégek abszolút abszolút számokban százalékban számokban százalékban Egyéni cég 19.108 67,0 8.475 59,7 Közkereseti társaság 5.088 17,9 2.640 18,7 Betéti társaság 667 2,3 230 1,6 Korlátolt felelősségű társaság.. 629 2,2 585 4,1 Részvénytársaság 2.539 8,9 1.950 13,7 Szövetkezet 494 1,7 310 2,2 Összesen 28.525 100,0 14.190 100,0 A bejegyzett cégek hány %-a működik? Egyéni cég 44,4 Közkereseti társaság 51,9 Betéti társaság 34,5 Korlátolt felelősségű társaság 93,0 Részvénytársaság 76,9 Szövetkezet 74,9 Összesen 49,7 Mint látható, a bejegyzett cégek túlnyomórésze egyéni cég. 1935-ben a cégjegyzékben szereplő 28.525 cég közül 19.108 (67,0%) volt egyéni vállalkozás. A közkereseti társaságok száma már sokkal kevesebb, de 5.088 (17,9%) közkereseti 338