„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)

ráció legkönnyebben részvénytársaságok alapítása útján vált lehetővé, melyek segítségével emelkedtek ki fokozatosan a kis- és középnagyságú vállalatok sorából a nagyobb gazdasági feladatokat betöltő tőkevállalatok. Ugyancsak a részvénytársaságokon épültek fel a mammuttőkéket egyesítő tőkealakulatok, a trösztök, konszernek, poolok stb. A személyi vállalatok legtipikusabb képviselője az egyéni cég. De ugyancsak személyi vállalat a több egyén társulásából keletkezett közkereseti társaság is (a közkereseti társaság két vagy több személy egyesülése kereskedelmi üzlet folytatására közös cég alatt, a tagok egyetemleges és korlátlan anyagi felelősségével). Még személyi vállalkozásnak tekinthető, de már bizonyos átmenetet képez a személyi vállalatból a tőkevállalat felé a betéti társaság is, melynek a vállalatban személyükkel résztvevő beltagjain kívül csupán tőkebetétjükkel résztvevő kültagjai is vannak (a betéti társaság két vagy több személy egyesülése kereskedelmi üzlet folytatására közös cég alatt olyképp, hogy egy vagy több beltag egyetemleges és korlátlanul és egy vagy több kültag pedig csak meghatározott vagyonbetétje erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért.) Sokkal közelebb áll a tőkevállalat fogalmához a korlátolt felelősségű társaság, melynek résztvevői meghatározott törzsbetéttel járulnak a vállalati tőkéhez, (felelősségük e törzsbetétek erejéig korlátozódik), személyi részvételük azonban szintén érvényesül a vállalat üzletvezetésében. A tőkevállalatok legtipikusabb képviselője a részvénytársaság. Alaptőkéje meghatározott számú egyenlő névértékű forgalomba hozható részvények befizetett ellenértékéből áll. A társaság tagjai csak részvényeik értékének erejéig vesznek részt a vállalat kockázatában, melynek vezetését a részvényesek közgyűlése által választott igazgatóság intézi. Különleges helyet foglal el a vállalatok között a szövetkezeti forma. A szövetkezet nem sorozható sem egyik, sem másik csoportba, de a gyakorlati életben jogi struktúrája és üzletvitele szempontjából inkább tőkevállalatnak tekinthető. A cégek által képviselt vállalatok igen különböző gazdasági célokat szolgálnak. A vállalkozás céljához alkalmazkodik azok egész szervezete, tőkéjének nagysága és jogi formája is. A jogi forma szempontjából elsősorban a tőkekérdés a döntő tényező. A kisebb ipari, kereskedelmi és más vállalkozások többnyire egyéni vagy társascég formájában működnek; aránylag kevés számban vannak olyan tőkeerős vállalkozók, akik nagy üzemeket képesek fenntartani. Ahol az egyéni tőkeerő, szaktudás és munkabírás nem elegendő, ott a vállalatok rendszerint részvénytársa337