„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)

és Romániával volt, amelyekkel vámpolitikai viszonyunk a gazdasági elzárkózás következményeként nem volt kielégítő. Németország elzárkózván a mi nyersterményeink elől, mi ugyanezt a védelmet kelet felé voltunk kénytelenek gyakorolni. Ilyképp elválasztva a nagy nyugati fogyasztó piacoktól, s elzárkózva a keleti államok elől, túlnyomó mérvben Ausztriára voltunk utalva, mely a közvetítés vezérszerepét, s annak hasznát magának tartotta fenn. Kiviteli cikkeink nagy része mint osztrák áru jutott a vámkülföldre, s így a világforgalomban való közvetlen részvételünk korlátozott volt, mert a nyugati államok és a Balkán, valamint Oroszország és az Adria közötti forgalom zömét Bécs bonyolította le. Budapestnek szerencsés földrajzi fekvésénél fogva Európa bármely gazdasági kialakulásában vezető szerephez kell jutnia, mint ahogy a közép-európai gazdasági koncepció megvalósulása esetére mint a Berlin-Bagdad út fontos állomása nézett fokozott gazdasági jelentőségnek elébe. Viszont most, midőn a háború kimenetele az Entente hatalmak gazdasági fölénye előtt tárta fel a kapukat, látjuk a hatalmak hol egyikének, hol másikának felénk forduló intenzív gazdasági érdeklődését, mely képes volt az öt év alatt izzó ellenséges érzéseket máról holnapra elfeledtetni. Gazdasági program Gazdasági önrendelkezési jogunk visszanyerése óta a gazdasági válságból való kibontakozás egyik vezérgondolata az ország és Budapest központi fekvésének kihasználása és a nemzetközi kereskedelem közvetítésére irányuló gazdasági program megvalósítása. Mert szerencsés földrajzi elhelyezkedésünk, s az ennek nyomán felénk forduló érdeklődés részünkre csak lehetőséget jelent, melynek megvalósítása céltudatos nehéz erőkifejtést, komoly és produktív gazdasági munkát igényel. Mindenekelőtt pedig előfeltétele e törekvések sikerének oly gazdaságpolitika, mely Budapestnek nemzetközi kereskedelmi gócponttá való fejlesztését minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti. Tudatában kell lennünk annak, hogy az Ausztriával való gazdasági közösség alól való felszabadulásunk után végre abba a helyzetbe kerültünk, mikor önálló külkereskedelmi politikánk elveit lefektetnünk, és forgalmunknak a világkereskedelmi forgalomba való bekapcsolását biztosítani kell oly módon, hogy új gazdasá309