„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871. április 25-28.)

niszter kinyilatkoztatta, hogy a felhozott érveket a minisztertanácsnak lelkiismeretesen elő fogja terjeszteni. Az enqueue ezentúl még több kérdéssel foglalkozott, így többek között a tisztviselők szavazati jogával, a polgánnester közvetett vagy közvetlen választásával stb., de az e kérdések feletti discussio már inkább a barátságos eszmecsere jellegével bírt. Három órakor az elnöklő belügyminiszter az enquQte tanácskozmányait berekesztette, köszönetet mondván a tagoknak bizalmukért, mire az enqueue nevében Szentkirályi Mór mondott a belügyminiszternek tapintatos elnökléséért élénk éljenzéstől kísért köszönetet.

17 Gárdonyi Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Bp., 1913. 129-132. p. 17 A törvényjavaslat mégsem került az országgyűlés akkor folyó ülésszaka elé. A városegyesítésről szóló 1872:XXXVI. törvénycikket az országgyűlés csak 1872 novemberében fogadta el, az uralkodó decemberben szentesítette. Az igazgatás tényleges egyesítésével kapcsolatos tárgyalások és szervezési munkálatok még közel egy évet igénybe vettek, így az egységes Budapest törvényhatósági bizottsága csak 1873. október 25-én tartotta meg alakuló ülését. 29