„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871. április 25-28.)
anyagi s másnemű viszonyait beható vizsgálat tárgyává kívánta tétetni. Az enqueue számos tagjai azonban, kifejtvén az egyesülés országos és helyi nagy fontosságát és kiemelvén, hogy az egyesülést nemcsak elvileg kell kimondani a törvényjavaslatnak, hanem azt tényleg ki is kell terjeszteni nemcsak Buda, Ó-Budára és a Margit-szigetre, valamint a rendőrségi egységet illetőleg még ezenkívül Újpestre és Erzsébetfalvára is, az elnöklő belügyminiszter az enquejte megállapodásaként kimondotta, hogy az egyesítés — az elvi szónak kihagyásával — Pest, Buda, Ó-Buda és a Margit-szigetre nézve kimondatik, a rendőrségre nézve pedig még Újpest és Erzsébetfalva is fölvétetik. E megállapodás értelmében nyilatkoztak Csengery Antal több ízben, Wahrmann Mór, Ribáry, Havas Sándor, Országh, Királyi Pál, Tavaszi, Házmán. Az egyesítést nem ellenezve, de azt bizonyos előkérdések eldöntésétől föltételezve szólottak Szentkirályi, Steiger és Busbach. A második kérdés a rendőrség kérdése volt. Az előterjesztett törvényjavaslat idevonatkozó szakasza azt mondja, hogy a helyhatósági rendőrséget ezentúl az állam fogja kezelni, a statutarius jog 10 azonban megmarad a városnál. E pontot illetőleg szintén különvélemény terjesztetett be, mely magáévá teszi ugyan a rendőrségnek állami kezelését, de csak amennyiben az a személy- és vagyonbiztonságra vonatkozik, a helyi policiát azonban továbbra is a város kezelése alatt véli tartandónak. E pont körül is hosszabb eszmecsere fejlődött. Több oldalról kifejtetett, hogy a személy- és vagyonbiztonságra vonatkozó rendőrség és a szoros értelemben vett helyi rendőrség között majdnem lehetetlen demarcationális vonalat 1 ' húzni, hogy a fővárosi helyhatósági rendőrségnek kettéválasztása a rendőrségi közegek örökös súrlódásának és összeütközésének nyitna tág kaput stb. A tárgyhoz többen hozzászólván, név szerint Csengery A., Szentkirályi, Ribáry, Steiger, Tavaszy, végül a belügyminiszter, megjegyezvén, hogy a minisztérium kebelében már elkészült a rendőrségi törvényjavaslat, a vita menete alatt megérintett szempontokat egytől-egyig tekintetbe veszi, s a szóban levő javaslat idevonatkozó pontozatait felolvasván, a Csengery Antal fólszólalása értelmében kimondja az enqueue egyhangú megállapodásaként, hogy a törvényjavaslat idevonatkozó pontjába fölveendő, 1. hogy a rendőrségi végrehajtás és a rendőri bíráskodás különválasztatik, 2. az államrendőrségre és annak hatáskörére nézve a belügymi10 Szabályrendelet-alkotási jog. 11 Választóvonalat. 26
