„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871. április 25-28.)
niszter, a rendőrségi bíráskodásra nézve a belügy- és igazságügyminiszter fognak törvényjavaslatot a törvényhozás elé terjeszteni, 3. hogy addig, míg e törvények életbe nem lépnek, a mostani rendőri közegek új választás alá nem esnek, 4. a város jogkörében maradó statutarius jog a két város végrehajtott egyesítéséig egy, a két város részéről választandó delegált közeg által fog gyakoroltatni. Április 27. A fővárosi enquete második ülésében mindenekelőtt a főispán kérdését 13 tűzték ki napirendre. A vita megindítása előtt felolvastatott az e kérdésben benyújtott két különvélemény. Az első azon reményből indulva ki, miszerint talán mégsem lehetetlen, hogy Pest és Buda városokra nézve a törvényhozás a főispánt illetőleg is kivételt teend, a következő pontok elfogadását ajánlja: 1. a polgármestert a városi közönség választja azon mód szerint, mint a többi tisztviselőt, de a választás érvényre csak akkor emelkedik, ha a belügyminiszter által megerősíttetett, 2. a polgármestert, ha hivatalának meg nem felel, a miniszter elmozdíthatja, annak helyettesítését új választás által elrendelheti és ezen helyettesítés alkalmával az elmozdított újra nem választható, 3. az elmozdítás a leiratban indokolva igazolandó, és ha helytelen, az illetőnek joga van a miniszter ellen a polgári bíróság előtt kárpótlást követelni, 4. az ily polgármesterre a főispáni teendők is átruháztatnak, amennyiben a főispáni institutio a királyi igazgatás és a hatósági tisztviselők feletti őrködés tekintetéből szükséges. A második különvélemény a főispánnak és hatáskörének fenntartását indokolja a fővárosokra nézve is, úgy, amint azt az 1870:XLII. te. a köztörvényhatóságokra meghatározta. Az eszmecsere kezdetét vévén, mindenekelőtt azon kérdés felett folyt a discussio: vajon a fővárosokban legyen-e főispán vagy ne? Az igen élénk eszmecsere a mai egész ülést vette igénybe, s a szónokok többsége a főispán mellett nyilatkozott. A 10 órától 3 óráig tartó vitában részt vettek: Csengery Antal, Szentkirályi Mór, Wahrmann Mór, Ribáry, Havas 12 A városegyesítési törvény értelmében a főváros rendőri közegei közvetlenül a belügyminiszter hatósága alá kerültek, de a főváros helyi rendészeti ügyekre vonatkozó határozatait végre kellett hajtaniuk. A fővárosi rendőrség államosítását, azaz a kormány alá rendelését véglegesen az 1881:XXI. törvénycikk mondotta ki. 13 A főispán a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok élén a végrehajtó hatalom (kormány) képviselője volt, ugyanakkor a közgyűlés elnöki székét is betöltötte. Az itt tárgyalt törvényjavaslat a főváros élére is főispánt kívánt helyezni. Végül ebben a kérdésben is kompromisszum született: a város élére — a főispánéhoz hasonló funkcióban — főpolgármester került, akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése az uralkodó három jelöltje közül választhatott. 27