„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története az 1868. évtől az 1881. év végéig

Óriási haladás! Igaz, hogy a főváros népessége is 1868-tól kezdve aránylag véve óriásinak mondható számmal szaporodott. Ugyanis Buda és Pest volt fővárosok és ezzel Ó-Buda akkor még megyei mezőváros, a fővárosi statisztikai hivatal által a Budapest főváros 1881. évi népleírásáról és népszámlálásáról kiadott közlemények (1881. Ráth Mór bizománya) első füzetében a legelöl csatolt grafikus tabella szerint 1868-ban 256.000főnyi lakossal bírtak, míg ma ugyanazon forrás szerint (15. lap) a rendes lakosság száma 10.216 főnyi cs. k. katonaság és m. kir. honvédség nélkül 355,682-re emelkedett, vagyis — ismét nem számítván a cs. k. katonaságot és a m. kir. honvédséget—ma 99.682 emberrel több él fővárosunkban, mint ez előtt csak 13 évvel. De igaz másrészt az is, hogy ha a kimutatott számadatok szerint a főváros lakossága 38%-al szaporodott is, az iskolák emelkedési százaléka még sokkal nagyobb, mivel az 150%-ot tesz. Majdnem ugyanígy áll ez az iskolába járókra nézve is, mivel azok szaporodási százaléka 100%, vagyis még egyszer akkora az 1880/1. tanévben, mint 1868/9-ben. Még föltünőbb a tanítók számának emelkedése 13 év óta, mivel az 371%-ot mutat ki. De valóban mesés emelkedést tanúsítanak a tantermek, mivel ezeknél a szaporodási százalék 477. Azon egyetlen apadás, mely a magán tan- és nevelő-intézeteknek 30-ról 2l-re (illetőleg Janisch új iskolájával 22-re) lett leszállása által mutatkozik, inkább csak látszólagos, mivel a kérdéses 9, illetőleg 8 iskolának növendékei beolvadtak a községi iskolák növendékei közé. A megszűnt magán intézeteket és iskolákat pedig bőven pótolták az újabb községi iskolák. A magániskoláknak létezése egyébként a fővárosban mindinkább kérdésessé lesz, mivel azok a havi 35 krajcár tandíjért, vagy 40%-ban ingyenesen látogatható és a rendszerre nézve mindenesetre jobb községi iskolákkal a versenyt kiállani már alig képesek. A legörvendetesebb adatok egyike azonban a következő: Az 1868/9. iskolai évben az iskolába járt tankötelesek között 12.676 gyermek (fiú és leány) volt magyarajkú, németajkú 6.094; az 1880/1. iskolai évben a tényleg iskolába járt tanköteles gyermekek között (fiú és leány) már 30.414 volt a magyar-, s 7.456 a németajkú, vagyis az utóbbiak csak 1362-vel többen, mint 13 évvel előbb. 232