„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története az 1868. évtől az 1881. év végéig

A budapesti volt iskola-tanács kiegyenlítő, vagy összeegyeztető, szóval egyöntetűséget célzó működése dacára, még Budán is majdnem mindent másként kelle találnunk, mint az Pesten létezett. Ó-Budán pedig, mint volt megyei mezővárosban, más élet, más világ, a legsajátságosabb iskolai viszonyoknak — igaz, hogy már csak alkonyata — állott lelki képünk elé. Más volt Budán, ismét egészen más Ó-Budán a tanítói állomások szervezete, mások a tanítói fizetések, mások azoknak nyugdíjjal való ellátása iránti szabályok. Nem léteztek ott a helyettesítések, sem a tanítók elleni fegyelmi ügyekben való eljárás iránti rendszeres megállapodások. A tárgyalási iratok hiányosak, csonkák, s igen sok iskolai ügyben föltalálhatók sem valának. Az iskolaügyi volt referensek is (a budai és az ó-budai) már az új hatóság szolgálati kötelékén kívül állottak, s így legtöbbnyire sem kellő írásbeli, s annál kevésbbé szóbeli fölvilágosítások nyerhetők alig valának. Nehéz napok, nehéz hónapok, sőt évek állottak be, s valóban nem csekély erő kellett ahhoz, hogy a nagy föladatok teljesítése közben össze ne roskadjunk, ki ne dőljünk! Nem dicsérhetem magamat, ez illő sem volna, de annyit megjegyezhetek, hogy én, ki miként előbb Pest városának, úgy akkoron a főváros (községi) tanügyének élén is állhattam, csakis erősebb physikai alkotásom, s lelki erőm, valamint a kötelesség érzetével és erős akaratommal párosult munkabírásomnál fogva voltam képes sokoldalú nagy föladataimnak megfelelni. [...] A legnagyobb körültekintést, óvatosságot, s nagy szorgalommal járt munkásságot a föntebb már jelzett különféle mérvű és című javadalmakat élvezett elemi néptanítóság fizetésének végleges rendezése iránti tárgyalások igényelték. Már a főváros egyesítésének hatodik hónapjában munka alá vétetett a fizetéseknek osztályozási, illetőleg egyenlősítési, s egyéb azokkal egybekötött javadalmaknak, az öt-öt évi szolgálati törzspótlékok, az óradíjak, stb. szervezési ügye. Nagy port vert föl a fővárosi községi tanítóság elégületlenei köreiben a fizetés szervezésének kérdése, s a nyilvánosságra jutott tárgyalások folyamatainak, vagyis a bizottsági és tanácsi javalatoknak az eredménye. Ha voltak életemnek, s nyilvános működésemnek — szívem-lelkemben gyökerezett legjobb szándékom, s akaratom félreismerése miatt, bár a hatósági helyzet és fölfogás parancsolta, s mindig a többséghez alkalmazott eljárásom következetessége mellett is több részről történt megtámadtatásaim miatt — kellemetlen órái, 225