„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története az 1868. évtől az 1881. év végéig

Örök hála alkotóinak! Nem múlható dicsőség tervezőjének! A babérkoszorú, mely a nemes költőt, a kiváló államférfiút díszíté, hervadhatatlan; sokféle magasztos tetteiért, de leginkább a népoktatási törvény alkotása körül a méltán kijutott érdem az övé, s nagy tetteiért szeretetünk és tiszteletünk környezi magasztos szellemét. A megindult, s hat év óta folyamatban volt mozgalmat, tevékenységet, ezentúl már nagyobb szabású tények válták föl. Már a törvényjavaslat megismerésekor, s a törvény megalkotása előtt, szem előtt tartva annak egyik legfontosabb, a 25. §-ban foglalt elvét,"

7 valamint a 127. §-nak következetes és Buda-Pestre nézve különlegesen tett intézkedéseit,

118 úgy Buda, miként Pest városok közgyűlései — egy-két hang kivételével — nemcsak a különféle vallású, de az iskolák fönntartásához kivétel nélkül szintén adózó lakosság iránti méltányossági, sőt az igazságon alapuló tekinteteknél, de az idéztem §§-ban kimondott nagy és helyes elvnél fogva is, nagy lelkesedés mellett voltak azt végképp elhatározandók, hogy községi, addiglan római katolikus hitfelekezeti jellegű (patronatusi) elemi népiskoláikat közösekké alakítják át. Végleges megerősítést ezen nagy kérdés az 1868. évi december 1 T-i Pest városi közgyűlési határozattal nyert. Ez volt a legfontosabb lépések elseje, s az ebből folyó következmények részben már az 1868/69-ik iskolai évben találtak alkalmazást, de az 1869/70-ik tanévben a fölmerült nehézségek dacára minden irányban végrehajtást is nyertek. [...] Az egyesítés nagy müve 1873 október havában történt. Mily chaoszával az iskolai ügyek különféle igazgatásának s ellátásának kelle a volt Budán, de még inkább a volt Ó-Budán találkoznunk. 117 Arról rendelkezik, hogy a községi vagyonból és jövedelmekből fenntartott iskolák általában nem tekinthetők felekezeti iskolának. 118 Ennek értelmében a külön tankerületet képező Buda-Pestet több iskolai községre osztják, az iskolaszékeket e városrészek választói 3 évre választják, tagjai a felekezeti lelkészek és tanítótestület képviselői is. Az összes többi iskolaszéktől eltérően azonban ezeknek a hatásköre nem terjed ki a tanítók választására és az iskolai vagyon kezelésére, mivel ezek a fővárosban a városi iskolatanács, ill. a képviselőtestület hatáskörébe tartoznak. 224