„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

A két város belsejében nyitandó közlekedési és forgalmi eszközök Az a hazafiság, mely oly kérdések eldöntésének pillanatában, melyekben a nemzet becsülete vagy a hazának állami léte fennforog, nem kész a megkívánható bármily nagy áldozat hozatalára, a legkíméletesebben kifejezve, merő önámítás. Oly nemű áldozatokat azonban, melyek magukban véve csekélyeknek látszanak, de éveken át soha nem lankadó áldozatkészséget igényelnek, csak oly valaki várhat a hazafiságtól, ki az emberi természetet éppenséggel nem ismeri. Ily áldozatoknak kellene pedig manap tekinteni azt, ha valaki, kinek körülményei tartózkodási helyének szabadon választását megengedi, csupa hazafiságból Budapestet tűzné ki állandó lakhelyéül. Buda-Pest ugyanis nemcsak a nemesebb életélvezetekre való igényeket még csekély mértékben elégítheti ki, hanem a halandósági kimutatások szerint egészségi tekintetben is Európa minden fővárosa mögött áll. Minthogy ezenfelül még a nagy sárnak a nagy porral való szakadatlan váltakozása, a roppant nagy áruforgalomnak a városok legszebb részein átvonulásából eredő közlekedési zavarok és kedvetlenségek, a szabad térek által oly gyéren megszakasztott nagy háztömbek okozta rekedt levegő, a romlatlan levegővel kínálkozó csekély számú mulatóhelyek nagy távolsága, az azokhoz vezető utak elhanyagolt állapota és végre a lakhiány nyomorúsága igen nagy csorbát ejtenek a Budapesten való tartózkodás különbeni kellemetességein: nagyon természetesnek kell tehát találnunk, hogy Buda-Pesten alig van mindössze több mint három vagy négy palota. Amint már az emlékirat elején felemlítve lett, valamennyi nagy város példája arra tanít, hogy a felhozottakhoz hasonló bajok elhárításának alapfeltétele: egyrészt a várost üdítő levegővel kínálkozó, s kényelemmel hozzáférhető mulatóhelyekkel környezni; másrészt pedig a város háztömbéit sétány utak s befásított térek által olyképp csoportosítani, hogy a város egyes részei az összforgalomban egyaránt részesüljenek; a rokon nemű iparágak, mesterségek, keresetek és életmódok egymás mellé telepedhessenek, és hogy végre az így keletkezett külön városnegyedek szellős és befásított utak által legyenek elválasztva. Az e célnak elérésére, valamint a Pest városának teknő alakú fekvéséből származó bajok orvoslására is szükséges munkálatok közül az alább elsorolandók 20