„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

olyanok, melyekről bizonyosak lehetünk, hogy semmiféle szabályozási tervből ki nem maradnának. Mire nézve áltáljában még csak az jegyzendő meg, hogy néhány év múlva csak némelyekre is közülük, lehet, hogy tízszer annyit keilend költeni, mint amennyibe most mindnyájan kerülnének. 1. Első pesti félkör sétányát Az első pesti félkör sétányút, Pestnek Bel- és Lipótvárosát körül övedzené, kiindulván ugyanis a Sótérből, vagyis az alsó új híd pesti végéből, a Mészáros utcán, továbbá az Ország és Váci utakon, s végre a kiszélesített Tüköry-féle töltésen át a felső új hídhoz vezetne. [...] 2. Második pesti félkör sétányút A második pesti félkör sétányút az elsőből az államvasút pályaudvara előtt indulva ki és a kiszélesített Gyár utcán, egy a Király utca és a Kerepesi út között nyitandó új utcán, továbbá a kiszélesített Bodzafa, Sörfőző és Malom utcákon keresztül a Dunához vinne. [...] 2 Só tér: a későbbi Fővámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem) helyén; Mészáros utca: 1874- Vámház körút; Országút: 1874- Múzeum körút és Károly körút; Váci út: 1879- Váci körút, ma Bajcsy-Zsilinszky út; Tüköry-töltés: a későbbi Szent István körút helyén lévő védőgát. Az alsó és a felső új híd az akkor még csak tervezett későbbi Ferenc József (ma Szabadság) híd (épült: 1894-1896) és a Margit híd (1872-1876). Azaz Reitter itt a későbbi Kiskörút nyomvonalát jelöli ki. Az útvonal kialakítására az 1870-es években sor került. 3 Államvasút pályaudvara: a Nyugati pályaudvar elődje, homlokzata a Gyár utcára nézett; Gyár utca: ma Jókai utca; Kerepesi út: 1906- Rákóczi út; Bodzafa utca: a későbbi Rökk Szilárd utca és Somogyi Béla utca; Sörfőző utca: 1875- József körút; Malom utca: 1875- Ferenc körút. Azaz Reitter itt megközelítőleg kijelöli a Nagykörút nyomvonalát. Mivel már beépült területeket szelt át, jelentős bontásokat igényelt. Kiépítéséről az 1871:XLII. törvénycikk rendelkezett. A megindult építkezést az 1873. évi gazdasági válság megakasztotta; csak 1884-től vett újabb lendületet. Teljes beépítése 1906-ig tartott. 21