„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pataki Béla: Adatok az iskolás gyermekek fürdéséhez (1911)
Pataki Béla: Adatok az iskolás gyerekek fürdéséhez 1911 Az elemi népiskola IV, V. és VI. osztályába járó tanulókat kérdeztem ki, mert a kisebbektől pontos és tudatos feleleteket nem várhattam. A felvétel nem húzódott egyik napról a másikra, nehogy az otthon befolyása alatt szépítsék a dolgot az igazság rovására. Összesen megvizsgáltam 954 tanulót. Mégpedig 484 leányt és 470 fiút éspedig: Az I. kelenföldi, a III. Miklós-téri, a VI. Lehel-utcai és Erdőtelki (Váci-út 57.), a VII. Dob-utcai, a VIII. Csobánc utcai, a IX. Ernő-utcai és a X. Maglódi úti iskolákban, tehát főleg kültelkieket. Azonkívül összehasonlítás céljából egy tehetősebb gyermekektől látogatott iskola növendékeit: az V. Szt. István-térit. 98 [...] Bár igen érdekes lenne, mégsem bocsátkozhatom most annak a részletezésébe, hogy minden egyes kerületet külön vegyek és mutassam ki, milyen nagy százaléka lakik a gyermekeknek és felnőtteknek oly lakásokban, ahol a fürdés szinte lehetetlen és éppen azért ismeretlen vagy ritka. Csupán rámutatok, hogy míg a Lipótváros belső részében, ahol a jómód él: a fölvétel alá kerülteknek csak 6,6%-a élt egyszobás lakásban, addig a proletárnegyedekben 53-83%-a. Hogy a kültelkek szobakonyhája messze mögötte marad higiéné szempontjából a beltelkekenek, arról nem is szólok bővebben. Míg a beltelkeken (V Szt. István-tér és VII. Dob-u.) az egy szoba konyhákra 6-6,1 embernél nem jut több, addig a kültelkeken 6,2-6,7 ember lakik ilyen lakásban mindenütt. Csak érintem, hogy míg a jómódú beltelken egy lakrészt átlag 2 ember lakik, a kültelkeken 4,2-5,6. Ezt a feltűnően csekély sűrűségét a lakottságnak az idézi elő, hogy 2—3^4 szobás lakást mint 2-3-4 lakrészből állót számítjuk. A vizsgálatok szerint: 98 Fiúk és leányok adatait nem tüntettem föl külön-külön, mert nem nyújtottak semmi különös törvényszerűséget, pl. azt sem, hogy a leányok többször fürdenek, mint ugyanazon lakás- és vagyoni viszonyok között élő fiúk. Jeléül, hogy a gazdasági körülmények egyformán uralkodnak rajtuk és ezek szabják meg tisztálkodásukat. [A szerző jegyzete.] 180
