„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pataki Béla: Adatok az iskolás gyermekek fürdéséhez (1911)

A fővárosban megvizsgált gyermekek közül lakott A lakásban lakó A lakók száma Fürdőszoba milyen lakásban a gyermekek száma az összes megvizsgáltnak hány %-a? családtagok száma rokonok, albérlők, ágyrajárók száma Összesen egy lakásra jutott átlag? egy lakrészre jutott átlag? van vagyis a nevezett lakások hány %-ában? Szoba (sz) 13 1,3 49 7 56 4,3 4,3 Szoba, V

2

konyha (k) 15 1,5 77 1 78 5,2 5,2 szk-ban 640 67,0 3745 319 4064 6,3 6,3 1 1,5 2 szk-ban 225 23,5 1424 148 1572 6,9 3,9 22 9,7 3 szk-ban 45 4,7 245 33 278 6,1 2,0 8 17,7 4 szk-ban 16 1,6 90 5 95 5,9 1,5 15 93,7 Összesen 954 100,0 5630 513 6143 6,4 4,6 46 4,8 Ha tekintetbe vesszük, hogy a kikérdezett 954 gyerek közül 69,8%, kerek számmal 70%o, vagyis minden százból 70 konyhátlan szobában, szoba-félkonyhában, egy szoba-konyhás lakásban lakott; hogy e kis lakások minden másodikjában, még rokon, albérlő vagy ágyrajáró is volt; hogy e kis lakások mindegyikében 4,3-6,3 ember élt: akkor előre is tiszta képet alkothatunk arról, mennyire becsülhetjük az ily viszonyok között megeső fürdéseket. A fürdési időnek kerületenként és a lakások faja szerinti csoportosítása azt mutatja, hogy míg az V. kerületi iskolába járók 66,4%-a hetenként kétszer vagy hetenként; s a többi 33,6%-a is legalább minden hónapban egyszer megfürdött, addig a proletár kültelkeken az I., III., VI., X. kerületekben átlag 9-27% fürdött hetenként és havonta sem fürdött az I. kerületben fölvettek közül 48,5 százalék III. " " " 50,6 VI. " " " 13,5 VII. " " " 15,3 VIII. " " " 28,6 IX. " " " 26,6 X. " " " 55,8 181