„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában (1909)
akiket a modern követelmények szerint még megengedett 40-es elhelyezés mellett egyébként kell elhelyezni. Erre nézve azonban, azt hisszük, az a segítség, hogy a termek befogadóképességét valami csekéllyel föl kell emelni. A költségek tekintetében megjegyezzük, hogy a bérelt épületekben elhelyezett 336 tanteremért ma 377.000 korona évi bért fizetünk. Ennek folytán egy tanteremnek bére 1100 korona és egy tanulóra átlagos számítással 27 korona évi bér esik. Ezzel szemben az új iskolák megépítése után, amellett, hogy az elhelyezés, mint már említettük, hasonlíthatatlanul jobb lesz a mainál, aminek közegészségügyi, pedagógiai és pénzügyi előnyei koronákra és fillérekre ki sem számíthatók, 26,66 koronára csökken. Azonban ezen árba bele van már számítva a tornaterem, szertár, könyvtár s a kültelken az igazgatói lakás költségeinek megfelelő hányada is, míg a bérelt iskolákban ezekről a mellékhelyiségekről vagy egyáltalában nem, vagy csak igen hiányosan történhetett gondoskodás. Végül megjegyezzük, hogy ott, ahol a bérlet ez évben megszüntethető, ellenben új iskolaépület természetszerűleg még nem állhat rendelkezésre, ideiglenes elhelyezésül barakképítkezéseket tervezünk, amelyek helyenként az iskolák költözködésének simább lebonyolítását is lehetővé teszik. Ezeknek körülbelül 1.000.000 korona költsége a 90 iskola fölsorolása után fölvett tételben látható. [...] 97 Dr. Bárczy István polgármester előterjesztése a tanácshoz a fővárosi lakásviszonyokjavítása tárgyában. Melléklet a Fővárosi Közlöny 1909. évi március 26-iki számához. 2., 4-6., 60-66., 69., 72-74. p. 97 A lakásépítési programmal párhuzamosan megvalósult iskolaépítési program keretében 36 önálló iskolaépület, 15 barakkiskola és 4 toldaléképület készült el, összesen 967 új tanterein. Az új iskolák többsége a gyorsan beépülő kültelkeken (Angyalföld, Ferencváros, Lágymányos) helyezkedett el. Az elemi iskolák átlagos osztálylétszáma az 1911/12. tanévre 35,8-ra csökkent, és már csak 29 tanintézet működött bérházban. 179
