„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában (1909)

követelményei szerint. A lakások 18,2%-a, tehát közel V

5-e volt túlnépes, vagy egyenesen zsúfolt. Ha már ez az átlagos adat is elszomorító, még súlyosabbak a részletes adatok, miknek rövid kivonatát a következőkben adjuk: Egy-egy lakásrészre eső Hány ilyen Bennük hány egyének száma: lakás lakó 4 vagy több 5-ig 6.621 52.001 5 " " 6-ig 2.197 18.430 6 " " 7-ig 911 7.758 7 " " 8-ig 389 3.235 8 " " 9-ig 204 1.868 9 " " 10-ig 112 1.181 10 " " 11-ig 40 401 11 " " 12-ig 37 407 12 " " 13-ig 33 444 13 " " 50-ig** 53 1.423 Összesen 10.597 87.148 (** Megjegyzendő, hogy a népszámlálás talált ugyan 20-30 egyént és többet is egy szobában, de hogy a szélső esetek (40-50 egy szobában) legtöbbje más szempontok alá esik (pl. téglagyári stb. munkások hálócsarnoki, stb.), amelyek a feldolgozásban alakilag ide voltak sorolandók.) Összefoglalva: 3-ig 128.418 523.925 3 vagy több 4-ig 17.992 117.284 4 " " 5-ig 6.621 52.001 5-9 " " 10-ig 3.813 32.472 10 és több 163 2.675 Összesen 157.007 728.357 Több mint 35.000 egyén lakik tehát nem 4, hanem több mint 5-öd magával egy-egy lakásrészben (konyhát és előszobát is számítva) és közel 4000 lakás mutat ilyen végképpen türhetlen állapotokat és 163 lakásban 2675 egyén lakik lakásrészenkint 10- és többedmagával. 174