„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában (1909)
Ha már ezek az adatok maguk megdöbbentő képet nyújtanak a fővárosi lakosság túlnyomó részének lakásviszonyairól, úgy ezenkívül ezt a képet még egy szempontból kell tekintetbe vennünk. Ezek a túltömött lakások tudniillik emellett még nem is egy-egy családnak képezték, habár szorult, de mégis zárt otthonnak nevezhető hajlékát. A 157.007 rendes lakás közül csak 97.774 egy-egy családnak otthona, 59.933 lakást, vagyis a lakások 38%-át, tehát több mint / 3 részét a család idegenekkel, albérlőkkel és ágyrajárókkal osztja meg. Ezen idegenekkel megosztott 60.000 lakás közül 26.840 csak egy szoba és egy konyhából áll. 3369 nem is áll egyébből, mint konyhanélküli egyetlenegy szobából. A legsűrűbb az ágyrajárók és albérlők száma a két szoba egy konyhából álló (összesen 23.659) lakásban, amelyeknek közel 46%-át, tehát majdnem felét albérlők és ágyrajárókkal osztja meg a benne lakó család. Összesen 1906-ban 110.260 albérlő és ágyrajáró találtatott, vagyis a népességnek 14%-a, azaz átlag minden 7-ik ember, sőt, ha — helyesebben — csak a 15 éven felüli lakosságot vesszük tekintetbe, ezen lakosságnak 19%-a, vagyis minden 5-ik ember albérlő vagy ágyrajáró, tehát olyan, akinek sem szobája, sem bútora, de még saját ágya sincsen. Ezen az egész főváros átlagára vonatkozó adatnál még megdöbbentőbbek a szegényebb kerületekre vonatkozó adatok. így kitett az ágyrajárók és albérlők száma: abszolút az össznépesség a 20 éven számban százalékában felüliek a VI. kerületben 21.735 15,1% 20% a VII. kerületben 28.198 16,6% 22% a VIII. kerületben 26.046 18,3% 25% A lakásnyomorra nézve jellegzetesebbek az ágyrajárók, mint az albérlők; utóbbiak a lakás egy különálló részét bérlik, előbbiek a család által lakott szobában egy-egy ágyat, tehát teljesen megszüntetik a családi otthon fogalmát. [...] Igen jellemző a fővárosi lakásviszonyokra az egy szoba és konyhából álló lakások összeírása. A 157.007 rendes lakásnak közel fele: 70.950 lakás csak egy szoba és konyhából áll. Népességük 314.395 egyén, azaz a népességnek 40%-a. A részletekben a 175
