„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)

Ami a dohányzást illeti, a munkások hétköznap csak pipadohányt szívnak, naponként átlag egy csomagot, melynek ára 3 kr. Vasárnap rendesen szivart szívnak, és erre átlag egy hétre 20 krajcárt költenek. A többi fogyasztási cikkek között nagyobb szerepet játszanak: a burgonya, melyből a család nagysága szerint átlag 10-12 kiló fogyasztatik, továbbá a cukor, átlag '/

2-l kiló, a kávé, melyből 10-15 dekát és kétszer annyi pótkávét fogyasztanak hetenként. Sóból átlag 1 kilót fogyasztanak hetenként. Kőolajból hetenként átlag egy literre van szükség. A fűtés részben fával, részben kőszénnel történik. Egy-egy munkáscsaládra évenként l-l V

2 öl fa számítandó. Kőszénből a téli hónapokban 2-3 métermázsát fogyasztanak havonként. Szappanból átlag egy kilóra van szükségük havonként. A legtöbb itt felsorolt cikkeket a hajógyári munkások az általuk 1868-ban alapított Budapesti Munkások Fogyasztási és Önsegélyző Szövetkezete árucsarnokából legjutányosabb áron szerezhetik be. Ezen szövetkezet nagy virágzásnak örvendett a 70-es évek elején, midőn máris 1300 tagja volt; de akkor a hajógyári munkásállomány 2500 főnél nagyobb volt, 1886-ban 349 tagja volt, míg 1887-ben a tagok száma 300-ra olvadt le, ami a munkások számának apadására vezethető vissza. A tagok a szövetkezet kötelezettségeiért csak betéteik, illetve üzletrészeikkel felelősek. Minden tag 5 forint betétet fizet, és magát, míg betéte 50 frt-ra nem emelkedik, 10 kr. heti betétel fizetésére kötelezi. A bevásárlás könyvecskékkel történik és a számlák hetenként egyenlítendők ki. Törlesztés mellett csakis ruha, cipő és tüzelőfa adatik 1 frt-nyi heti részletek ellen. A betét kamatjai, míg a betét 50 frt-ra nem emelkedik, nem adatnak ki, hanem a tőkéhez csatoltatnak. A betétek 6%-kal kamatoznak. A tagoknak tíz frt-ig és három hóra terjedhető 8% kamat mellett kölcsönhitel nyittatik. [...] A ruházatra fordít a nőtlen munkás évenként átlag 30-40 frt-ot. A családos munkásoknál azonban a ruházatra fordított összeg gyakran kétszer akkora, bár a nők leginkább maguk szabják a saját, valamint a gyermekek ruháit. A ruházat átlag a munkás szerzeményének 10%-át veszi igénybe. Ezek után áttérhetünk néhány munkáscsalád háztartási költségének megállapítására. Ez iránt a következő tábla tartalmaz öt tipikus példát, melyekről megjegyezzük, hogy azok egytől egyig a konkrét esetekből vannak merítve. A kiadások felsorolásánál azon összegekről sem szabad megfeledkeznünk, amelyeket a munkás önbiztosításra és tagsági díjakra fordít. Mint az Általános 133