„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)

Hetenkint: Kenyér (házisütés) Fa (25 kiló) Szén (50 kiló csak a főzéshez) . Szén (200 kiló fűtésre, 16 hétre) Spiritusz és fűszerféle Havonkint: Zsír (4 kiló) Cukor (5 kiló) Kávé és pótkávé Cselédbér Mosás Évi kiadás: Koronában Házbér Ruházkodás Szórakozás Különfélék 78 74-68 64 80-84 120 135-145 480 540-580 (ma még drágább) 60 60 528 608 340 400 220 220 2000 2000 800 800 750 800 300 300 300 300 400 400 Ha tehát összegezzük a kiadásokat, akkor kiderül, hogy míg 1903-ban a napi szükségletekre csak 1306,70 korona kellett, addig ma 1956,40 korona kell; ha pedig az egész esztendő különbségeit hasonlítjuk össze, akkor rájövünk, hogy míg 1903-ban 3765,50 koronába került egy három tagból álló polgári család normális háztartása, addig 1907-ben már 5382,20 koronába, tehát 1616,70 koronával többe került. Pedig a példaképpen vett család igényei azóta nem nagyobbodtak. De 1903 óta megdrágult a marhahús, sertéshús, borjúhús, szárnyas, tej, bor, petróleum, fa, szén, zsír, cukor, házbér. Csak a kenyérnek, meg a lisztnek ment lejjebb az ára. [...] Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest. Bp., 1907.51-52., 54-55., 59-62., 77-78., 91-95., 160-164. p. 126