„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)

Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete 1888 A főváros számos ipartelepei között alig találhattunk volna alkalmasabb vizsgálati objektumot az Óbudai Hajógyárnál. Először is azért, mert a hajógyár hazánk legrégibb és legnagyobb gyári vállalatai közé tartozik— 1833-ban alapították—továbbá, mert sok és sokféle munkást alkalmaz, és így alkalmat nyújt a különféle munkaágaknál alkalmazott munkások viszonyainak összehasonlítására. A hajógyár tulajdonképpen egész komplexuma a különféle iparágaknak. A vas-, fa-, fonó- és építőipar különféle fajai éppúgy vannak itt képviselve, mint a magasabb képzettséget feltételező iparágak, amilyenek a mintaasztalosok, gépkovácsok stb. Ha tekintetbe vesszük, hogy azok a nagy úszó paloták, amilyenek a Dunagőz- hajózási Társaság

80 hajói, mind az Óbudai Hajógyárból kerültek ki, úgy fogalmat alkothatunk magunknak az abban alkalmazott munkássereg változatos voltáról. [...] Ami a munkások nemzetiségét illeti, a munkásoknak elég magas százaléka külföldi, amennyiben 100 munkás között 21 idegen ország szülöttje. Különösen a régibb munkások közül sok az idegen, akiknek legnagyobb része azonban már egészen meghonosult, gyermekeik már magyar neveltetésben részesültek. A 259 idegen munkás között 210 Ausztriából került hozzánk, vagyis 100 idegen munkás között 85 osztrák. A cseh és morva munkások különösen a vasmunkások, valamint a kőművesek között vannak erősen képviselve. Galíciai munkások különösen a napszámosok között számosak. Isztriai és dalmát munkás az ácsok között található. Az idegen munkások a következő államokból sorakoztak: Ausztriából 210 85 %-a a külföldi munkásoknak Németországból 16 6,1 %-a a külföldi munkásoknak 80 Az osztrák Rotshchild-bankház érdekkörébe tartozó hatalmas közlekedési vállalat, amely Magyarországon monopolhelyzetben volt a dunai hajózásban, ugyanakkor nagyon jelentős köszénbányászati és vasúti érdekeltségekkel is rendelkezett. 127