„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)

százezer húzza a rövidebbet. A munkásosztály már rég átlátta ennek az állapotnak a fonákságát és tarthatatlanságát, és szervezkedett a hatalmas kisebbség ellen. Ha kell, terrorhoz nyúl s igyekszik kivonni magát a munkaadó töke mindenhatósága alól. Annál inkább ki van szolgáltatva a vagyonosok hatalmas kisebbségének az úgynevezett középosztály; a tisztviselő, az ügyvéd, az orvos, a kisiparos és a kiskereskedő. Ez a vagyontalan középosztály, mely függetlennek és akaratával szabadon rendelkezőnek látszik, tulajdonképpen lekötelezettje a vagyonos kisebbségnek, mely a hitelnyújtás minden formájával magához láncolja. Úgy tesz vele, mint a boa constrictor: előbb megnyalja az áldozatát és csak aztán nyeli le. Most az a helyzet, hogy a tőkés és munkás küzd és harcol egymás ellen. De a két tábor között ütközőnek ott áll a szervezetlen középosztály, a vagyon nélküli, a nagyrészben eladósodott középosztály. Azt a csapást, amelyet a munkásság mér a tőkések táborára: mindig megérzi a középosztály, sőt első sorban az érzi meg. És ha a vagyonosok visszavágnak, ezt a csapást is megérzi a középosztály. A tőkés és munkás harcának nem is lehet más következménye, mint a középosztály elproletarizálódása. Lassalle

72 és Bernstein

73 megjósolták azt az időt, mikor a kispolgárság beleolvad a proletariátusba. De nemcsak a kispolgárság olvad bele, hanem a lateinerek, a diplomás proletárok egy része is. Ez a beolvadás egyelőre késik, mert a vagyonos osztály már látja, hogy ellenségeinek tábora milyen rohamosan gyarapszik, s mindenképpen meg akarja gátolni a nagy fúziót. Kölcsönt ad a vagyontalan középosztálynak, adósává, lekötelezettjévé teszi, magához láncolja, hogy aztán felhasználhassa, kihasználhassa a tőkés és munkás nagy háborújában. [...] Budapest társadalma rendkívüli módon alakult, fejlődött; nem csoda tehát, ha e társadalom természete, tulajdonságai, összetétele különbözik, vagy legalább is sokban különbözik más nagyváros társadalmától. Hogy tovább ne menjünk, ilyen speciális tulajdonsága Budapest társadalmának a szegénységgel karöltve járó fényűzés. Szegénység és fényűzés így együtt paradoxnak látszik, pedig nem az. Az adósság és az adósságcsinálás természete hozza magával, hogy ez a két, egymásnak idegen fogalom együtt jelenjék meg az élet színpadán. Lássuk csak. Egy ötven forint havi fizetéssel bíró tisztviselő nem tud harminc forintot egyszerre odaadni a szabónak egy öltözet ruháért. Mit tesz tehát? Részletfizetésre csináltatja a ruhát, és 72 Lassalle, Ferdinand (1825-1864) német szocialista teoretikus és politikus. 73 Bernstein, Eduard (1850-1932) német szociáldemokrata teoretikus és politikus. 117