„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)

Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest 1907 Jövedelmek [... ] A városi emberben valamilyes mimikri természetet fejleszt ki a kényszerűség. Mindenki másnak mutatkozik, mint amilyen. Fegyver ez az alakoskodás az élet vásárában, s arra szolgál, hogy megtévesszük az ellenségeinket és az áldozatainkat. Látunk az utcán elegánsan öltözött urakat, akiknek az asztalára hetenkint csak egyszer kerül hús, mert többszőrre nem telik a jövedelemből. De azért elegánsan öltöznek, mert — Istenem — mit mondana a világ. Látunk a lóversenyen boltossegédeket és kis hivatalnokokat, akikről tudjuk, hogy havi fizetésük nem haladja meg a hatvan forintot. Ismerünk miniszteri tanácsosokat, akik inast tartanak, villát bérelnek, saját fogatukon járnak s akiknek nevével csaknem minden héten találkozunk a hivatalos lap utolsó oldalain az árverések rovatában. De ezekkel a típusokkal találkozunk mindenütt, a hivatalban és a lóversenyen. Ismerjük őket a zsúrokról és a törvényszéki tárgyalásokról, a színházból és a klubból; látjuk őket a kávéházban és a pult mellett. Karrierek születnek a szemünk láttára és karrierek törnek le. Ismerünk egy villamosvasúti kalauzt, aki néhány esztendővel ezelőtt még földbirtokos volt az Alföldön; ismerünk egy újságírót, akinek öt négyemeletes házát nyelte el az építési válság. A népszámlálás idején az angyalföldi menedékházban találkoztunk egy letört emberrel, aki még néhány éve a Belváros dúsgazdag ügyvédje volt. Láttunk meghalni a Rókusban geniális embereket, akik a genialitásukból nem tudtak megélni és láttuk, amint nagyon közepes tehetségű fiskálisok államtitkárokká lettek. Ismertünk bankárt, aki mint hordár halt meg és ismertünk kúriai bírót, aki azért vesztette el az állását, mert háromszáz forinttal megvesztegették. Érdekesek ezek a kis és nagy tragédiák, karrier-születések és letörések; de ennél sokkal érdekesebb, mikor a típusok tömegekké szervezkednek és mikor a típusok tragédiájából és karrierjeiből hatalmas nagy regény lesz, Budapest regénye. Sokkalta érdekesebb ez a regény, melynek hőse maga város, maga a tömeg; melynek individuumai körülöttünk zsongnak, tülekednek és futkosnak a kenyér és élvezetek után. És ennek a bábeli zűrzavarnak — melyben mégis annyi 115