Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
DR. GERELYES EDE: A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYEK A FŐVÁROSI KERÜLETEKBEN A fővárosi helytörténeti mozgalom korai korszakában — mintegy másfél évtizeddel ezelőtt — még új jelenség volt a gyűjtemények létrehozására való törekvés. Ez a folyamat napjainkig sem fejeződött be, s várhatóan még tovább szélesedik. Pozitív tény, s a várostörténet szempontjából feltétlenül hasznos tevékenységnek tartjuk, ha a változatos múltú budapesti kerületekben az általános fővárosi történet mellett az egyedi, csak egy-egy területre jellemző emlékek gyűjtése is meghonosul. Nem véletlen az sem, hogy ilyen igények elsősorban azokban a kerületekben lépnek fel, amelyek 1950 előtt még nem tartoztak közigazgatásilag a fővároshoz, s amelyeknek önálló községi vagy városi múltja éppen korszakunkban zárult. Természetesen Budapest többi kerületeiben is van számos, az adott területhez szorosan fűződő emlék, de az egyedi jelleg már jobban feloldódott, és sok esetben elválaszthatatlanul összeforrt a város egészével. Felvetődik a kérdés, hogy az ilyen önálló gyűjtemény létrehozása nem jelent-e szeparatizmust, nem fejt-e ki az egységes fővárostól elszakító hatást. Nyugodtan válaszolhatjuk, hogy nem, hiszen olyan településekről van szó, amelyek bár külön álltak, mégis létük első pillanatától a főváros vonzáskörébe tartoztak, ez határozta meg mindvégig fejlődésüket is, s a kerületi helytörténeti gyűjtemények feladata éppen e folyamatnak múzeumi eszközökkel való feltárása, kiállításokon való bemutatása. E sajátos célkitűzés következetes betartása azért is alapfeltétel, mert a helytörténeti gyűjtemények létrejötte a Budapesti Történeti Múzeum alapvető szerepét nem befolyásolja. Ez az intézmény továbbra is a főváros történelmi múltjának, múzeumi emlékeinek kutatója és hivatott őre. A fentebbiekből és a BTM-nek a múzeumi törvényben meghatározott feladataiból következően tehát leszögezhetjük, hogy az új gyűjtemények fejlesztése és létrehozása elsősorban a korábban önálló közigazgatási egységek területén indokolt ott, ahol sajátos, helyi fejlődés zajlott le. A helytörténeti gyűjtemények fejlődése jól illeszkedik napjaink országos múzeológiai feladatainak sorába is, hiszen erősödésük, gazdagodásuk a legújabb kori történeti kutatást is fellendíti. A helytörténeti gyűjtemények alapítása, működésük feltételei A kerületi helytörténeti gyűjtemények létrehozása és működése a múzeumi törvényhez és a múzeumokkal kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseihez igazodik. A gyűjtemények a kerületi tanácsok irányítása alatt működnek, szervezetileg és költségvetésileg a kerületi 95
