Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

Az eddig lefolytatott tárgyalások olyan lehetőséggel biztatnak, hogy a Honismeret-Helytörténet — évenként két számmal — továbbra is a honismereti mozgalom és a helytörténet közös kiadványaként jelenhet meg, s közli a helytörténetet, a honismeretet érintő tudományos eredményeket, állásfoglalásokat elvi cikkeket, vagyis elsősorban a vezetők lapja lenne. Emellett azonban a mozgalomnak szüksége van egy kéthavonként megjelenő, legalább ötezer példányban készülő honismereti szemlére vagy híradóra, amely a helyi, a fővárosi, a megyei tapasztalatokat, eredményeket, híreket, módszereket, kezdeményezéseket munkaterveket, akciókat — nem túl nagy késéssel — adná közre. Megyei és helyi tudósítókkal dolgoznék, ismertetné a megjelent fontosabb kiadványokat, publikációkat. E kiadvánnyal lehetőséget teremtenénk a gyors véleménycserére, mozgalmi tájékozódásra, továbbképzésre; növekednék az irányítás hatékonysága, a fejlődés üteme.

Végül feltétlenül meg kell emlékeznünk a televízió, a rádió és a sajtó (s itt a vidéki adókra, hírlapokra is gondolunk) hatásos támogatásáról, hiszen egyre gyakrabban adnak hírt honismereti eseményekről, s népszerűsítik mozgalmunkat. Ezeken a területeken még korántsem aknáztuk ki az összes lehetőségeket.

94