Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
A legtöbb helyen a megyei népfrontbizottságok mellett honismereti bizottság; a népművelési tanácsok mellett helytörténeti bizottság; a népművelési központok mellett pedig honismereti szakbizottság alakult. Vannak megyék, ahol ezek egyike-másika nem jött létre, más megyékben összevonások történtek. Színezheti a mozgalom irányítását, hogy a múzeum, a levéltár és a könyvtár közül melyiknek a befolyása érvényesül erősebben. A fővárosban a Hazafias Néprfont helytörténeti-helyismereti bizottságot hozott létre, amelyben a főváros tudományos intézményeinek képviselői is részt vesznek. Számos megyében járási, városi szinten is hoztak létre koordinációs feladatokat ellátó bizottságokat, Budapesten a Hazafias Népfront újjáalakult kerületi helytörténeti csoportjai alkalmasak lehetnek a helyi feladatok összefogására. Honismereti vezetőképzés, továbbképzés, dokumentáció A honismereti mozgalom kibontakozása, erőteljes fejlődése, a munka minőségi szintjének emelése megkívánja, hogy a szakkörök, klubok, irodalmi és művészeti kiscsoportok, valamint az egyéb honismereti egységek vezetői rendszeres képzésben, oktatásban, továbbképzésben részesüljenek. A kérdés megoldására a Népművelési Intézet dolgoz ki átfogó tervezetet, amely fel fogja ölelni a pedagógusképző főiskolák, egyetemek mellett a Népművelési Intézet, az Országos Pedagógiai Intézet, a tudományágak és a tudományos intézmények feladatait is. A mozgalom ifjúsági ágának további fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű az a továbbképzési forma, amelyet a KISZ évente megrendezett országos diák-honismereti táborai és kétévenként sorra kerülő honismereti konferenciái nyújtanak. Mivel társadalmi méretű igényről van szó, nem elég csak a központi lehetőségeket kutatni, hanem számolnunk kell a megyei és a fővárosi múzeumok, könyvtárak, levéltárak és egyéb intézmények adottságaival is. Sokszor emlegetett kérdés, hogy a mind nagyobb számban megjelenő, vagy már eddig megjelent honismereti kiadványok, dolgozatok, pályaművek, sokszorosított füzetek és folyóiratok, valamint a hírlapokban, időszaki folyóiratokban megjelenő honismereti közlemények, valahol egy helyen gyűjtésre kerüljenek s hozzáférhetők legyenek. Elfogadott terv még nincs, csak elgondolások. Legalkalmasabb keretnek a Népművelési Intézet, illetve a Népművelési Könyvtár és Adattár kínálkozik, ahol bizonyos személyi, szakmai előfeltételek már adottak, mások viszont hiányoznak. Helyszűke miatt most csak az országos bizottság hatáskörébe eső, rendszeresen megjelenő kiadványokról, illetve ezek terveiről szólünk. Korábban a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet közös gondozásában — évenként egy-két számmal - jelentkezett a Honismeret című tájékoztató, amely az adott viszonyok között jól látta el a feladatát. Beszámolt a mozgalom eseményeiről, híreket közölt, módszertani útmutatással is szolgált. Ezt váltotta fel a Honismeret-Helytörténet című kiadvány, amelyet a Honismereti Bizottság és az Országos Helytörténeti Bizottság közösen szerkeszt, s melynek eddig két száma jelent meg. A tudományos igényességre való törekvés azonban ma már nem elégíti ki a mozgalom támasztotta egyéb követelményeket, ezért az országos konferencia beszámolója is jelezte egy negyedévenkénti híradó megjelentésének szükségességét. 93
