Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
A bizottság négy szekcióban fejti ki működését: van elméleti, évfordulókat előkészítő, hagyományismereti és természetvédelmi-tájfejlesztési-műemléki munkabizottsága. Ötödikként most van kialakulóban a Nemzeti Sírkert Bizottság, amely a jövőben — talán nemzeti kegyeleti bizottságként — nemcsak a Nemzeti Panteonnal, a történelmi sírkerttel, hanem elhúnyt nagyjaink emlékének ápolásával országosan is foglalkoznék. Az országos koordináció megteremtésének jelentős része volt abban, hogy felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából a honismereti mozgalom politikailag is érettnek bizonyult, és elnyerte a párt- és tanácsi szervek bizalmát, elismerését. Országosan fellendült a helytörténeti kutatás-gyűjtés, egyes megyékben, járásokban valamennyi település megírta negyedszázados emlék-krónikáját, sok ipari és mezőgazdasági-üzemtörténeti munka született, s a negyedszázad eredményeit kiállításokon, előadásokon, vetélkedőkön, pályaművekben, irodalmi színpadokon keresztül egész lakosságunk megismerhette. A honismereti mozgalom a 25. évforduló alkalmával bizonyította be országos méretekben először, hogy nemcsak a múlt hagyományait ápolja, hanem a szocialista fejlődés számbavételére, láttatására, a jövő elfogadtatására is alkalmas, tudatos mozgalom. Ezekben az eredményekben jelentős szerepet vállaltak a múzeumok, levéltárak, könyvtárak, a tanácsok és a népművelési központok, az oktatási és tudományos szervek. Először jelentkezett nagyobb számarányban az ipari munkásság, s külön fejezetet érdemelne a KISZ, az Úttörő Szövetség és az ifjúság munkája. A további jó együttműködéstől, új tudományos és művészeti ágak bekapcsolódásától, a fiatalok és az ipari munkások tömeges bevonásától várhatjuk a krónika- és üzemtörténet-írás, az életmódkutatás, a természeti értékeink számbavételére irányuló országos akció, az emlékhelyek ápolása, a honismereti jellegű országjárás, a Röpülj páva-körök terjesztése, a nemzetiségi honismereti munka folytatása és egyéb szándékaink jó megvalósítását. Ezek a tevékenységek egyaránt tényezői és alakítói a szocialista nemzeti tudatnak, erősítik részvételünket a társadalmi haladásért folyó küzdelemben, védelmi készségeink fejlesztésében. A honismereti mozgalomban a sokágúság, a többközpontúság következtében egyéb országos szintű koordinálások is érvényesülnek — elsősorban a népművelés, a helytörténet és az egyéb tudományágak vagy éppen az ifjúsági mozgalom és az ismeretterjesztés területén. Csak néhány önálló egyeztető központot sorolunk fel példának: a KISZ KB Országos Honismereti Szakbizottsága, Népművelési Intézet, Országos Helytörténeti Bizottság, a Magyar Történelmi Társulat helytörténeti, és az üzemtörténeti szekciója, a TIT választmányai, az MTA egyes országos intézményei, Néprajzi Múzeum, Magyar Néprajzi Társaság, Országos Műemléki Felügyelőség stb. A területi irányítás és koordináció A mozgalom fővárosi és megyei szintű összefogása, a mozgalmi feladatok meghatározása, gyakorlati módszereinek kialakítása a területi szervektől függ. Ez az oka annak, hogy a koordináció megyénként, városonként, járásonként igen vegyes képet s eredményt mutat. 92
