Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
Az egyik ilyen terület a város, illetőleg a város egyes részeinek társadalom-történeti kutatása az egyházi anyakönyvek alapján. A budapesti és peremkerületi római katolikus egyházközségek, a XIX. század elejétől kezdve pedig a nem katolikus egyházak (református, evangélikus) anyakönyvei is a kutatás rendelkezésére állnak. A katolikus egyházközségek anyakönyveiről az Országos Levéltár tematikai konspektusokat adott ki sokszorosításban (Mandl Sándorné; Az esztergomi római katolikus főegyházmegye anyakönyveinek mikrofilmjei az Országos Levéltárban. Bp. 1964. és Mandl Sándorné; A székesfehérvári római katolikus egyházmegye anyakönyveinek mikrofilmjei az Országos Levéltár Filmtárában). Ezek a konspektusok tájékoztatnak arról, hogy az egyes plébániákon melyik évből milyen anyakönyvek (kereszteltek, házasultak, halottak anyakönyvei) találhatók. (A kutatáshoz engedélyt kell kérni az Érseki Helytartóságtól, V. Eötvös Lóránd utca 7.). Az anyakönyvek adatainak különböző szempontok szerinti feldolgozására számos lehetőség van, s aki ezt a feldolgozást elvégzi, igen hasznos adatokat szolgáltathat a város történetének megismeréséhez. Népmozgalmi feldolgozások ugyanis a XVIII—XIX. századra vonatkozóan alig-alig történnek. Az anyakönyvekből megállapítható a népesség számának növekedése (ennek kiszámításához igen hasznos módszertani útmutatást nyújt Fallenbüchl Zoltán tanulmánya; Adatok Pest város XVIII. századi népességének fejlődéséhez. Történeti Statisztikai Közlemények, 1958), a lakosság foglalkozási megoszlása, származáshelye, a rokoni kapcsolatok, és igen hasznos adatokat szolgáltatnak az anyakönyvek az egészségügyi viszonyok megismeréséhez is. Egy másik gyümölcsöző kutatási terület a helytörténészek számára a helyrajzi kutatás. Ehhez a kutatáshoz igen nagy segítséget nyújtanak, kiindulási alapot jelentenek a levéltárakban és térképtárakban őrzött XVIII—XIX. századi kéziratos térképek. A Fővárosi Levéltárban található térképek jegyzéke sokszorosításban is megjelent, és jelent meg jegyzék a Pest megyei Levéltárban őrzött térképekről is. E két levéltáron kívül Budapest mai területére vonatkozó gazdag térképanyag található az Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltár térképtárában, valamint az Országos Széchényi Könyvtár térképtárában, amely jelenleg Rákospalotán van elhelyezve. Nemcsak egy egykorú térképek hasznosíthatók azonban a helyrajzi kutatások szempontjából, hanem a XIX. század második felében és a XX. században készült és nyomtatásban megjelent részletes várostérképek is. Ezeknek a térképeknek a sorozatai a korábbi kéziratos térképekkel való összevetés során számos tanulságot nyújtanak a települési szerkezet alakulásáról, a város területének beépüléséről, a beépülés változásairól, a szabályozásokról, a művelhető területek hasznosításáról, az egyes épületek és fontosabb objektumok elhelyezéséről. A térképek felhasználása szükségessé teszi a térképek adatainak helyszíni azonosítását és lehetővé válik ennek révén esetleg régi épületek, épületmaradványok felfedezése, a régi települési szerkezet még ma is tapasztalható létezésének megállapítása. A régi térképek adatainak mai térképen való rögzítése, a régi térképekről leolvasható tanulságok leírása, illetőleg maguknak a régi térképeknek közlése igen nagy mértékben bővítheti a város helyrajzi fejlődéséről kialakult képünket. 46
