Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
A régi térképeken azonban nemcsak a települési szerkezetet ábrázolták, hanem igen sok esetben a helyrajzi megjelöléseket is feltüntették. Ezeknek a helyrajzi megjelöléseknek, városrész-neveknek, utcaneveknek, dűlőneveknek, épület-neveknek összegyűjtése — akár ezekről a régi térképekről, akár más levéltári forrásokból — igen fontos lenne. Meg kellene állapítani ezeknek az elnevezéseknek a továbbélését, az elnevezésekhez fűződő magyarázatok összegyűjtése, vizsgálata és leírása pedig nagyon fontos adatokat szolgáltatna a város történetének megismeréséhez. Erre a munkára — a helynevekhez kapcsolódó szóbeli hagyományok összegyűjtésére — már több mint száz évvel ezelőtt történt egy vállalkozás. Pesty Frigyes adatgyűjtésének kézirata az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában a kutatás rendelkezésére áll (kiadása, budapesti részeinek sajtó alá rendezése még ma sem lenne haszontalan vállalkozás). A helynevekhez fűződő szóbeli hagyományok gyűjtésénél nem szabad visszariadni attól sem, hogy igen sok esetben nyilvánvaló ferdítésekről van szó. Ebben az esetben a tudományos kutatás számára még az elferdítés is érdekes lehet. Erre a korszakra vonatkozóan a helytörténész számára a harmadik, igen hasznos kutatási terület az egykorú újságok átnézése is. A budai és a pesti újságírás - német nyelven - a XVIII. század végén indult meg, de a XIX. század elejétől már magyar nyelvű újság (Hazai és Külföldi Tudósítások) is jelent meg rendszeresen, és az 1830-as évektől kezdve a magyar nyelvű újságok és folyóiratok száma jelentős mértékben növekedett. Ezek az újságok és folyóiratok számtalan budai és pesti vonatkozású apró hírt, vagy részletesebb leírást is tartalmaznak, s egy-egy újság évfolyamainak alapos — akár több szempontból, akár egy szempontból egy nagyobb időszakra vonatkozó — feldolgozása számos olyan új adatot hozhat felszínre, amely már önmagában is gazdagítja a városról való ismereteinket, s ugyanakkor további kutatásoknak lehetőségét is megcsillanthatja. A XIX. századi újságok feldolgozása a város lakosságának életére, gazdasági és társadalmi körülményeire, egészségügyi viszonyaira, kulturális lehetőségeire vonatkozóan a várostörténeti kutatásban szinte teljesen újszerű. Eddig csak elszórt és véletlen közlések jelentek meg, és az egyes várostörténeti munkák általában ezeket ismételgetik. Ezeknek az újságoknak a budai és pesti vonatkozású adatai - még az újsághirdetések is - rendkívül fontosak lehetnek. Az ilyenfajta kutatásokból — legyenek azok akár egyéni kutatások, akár kis munkaközösségek kutatásai - apró adatok gyűlnek össze, de ezek az apró adatok (mint például a városi tudósítások, a színházi tudósítások, a városi közgyűlésekről, tanácsi ülésekről szóló tudósítások stb.) megfelelő értékeléssel lehetőséget adnak tematikus feldolgozásra, és a tematikus feldolgozások felhívhatják a figyelmet a kutatások elmélyítésére, az egyes fontosabb kérdéseknek levéltári források alapján való megvilágítására is. Van még egy negyedik terület is, ahol a helytörténész igen hasznos munkát tud végezni erre a korszakra vonatkozóan, és ahol a levéltári kutatómunkát esetleg a helyszíni kutatómunkával is össze lehet kapcsolni. A levéltárakban a XVIII-XIX. századból bőségesen állnak rendelkezésre hagyatéki leltárak, amelyek részletesen felsorolják az egyes lakásokban található ingóságokat (bútorok, használati tárgyak, edények, munkaeszközök, ruhaneműek). Ezeknek a hagyatéki leltáraknak a feldolgozása, adatainak közlése igen fontos lenne a város lakossága XVIII-XIX. századi életének, életkörülményeinek megismeréséhez, és lehetőséget 47
