Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
DR. KABA MELINDA: A FŐVÁROS RÉGÉSZETI EMLÉKEI ÉS A HELYTÖRTÉNET RÓMAI KOR Fővárosunk huszonkét kerületének régészeti emlékeit ásatások hozták és hozzák napjainkban is felszínre. A kutatás Budapest több kerületében rögzíthette a rómaiak jelenlétét, Pannónia ókori fővárosát, Aquincumot azonban a III. kerület nevezheti magáénak. Ennek a városnak történetét és eddig feltárt jelentősebb emlékeit szeretnénk felvázolni az érdeklődők előtt. Azt reméljük, hogy a római uralom négy évszázados történetének keretein belül Aquincum történetének vázlatos bemutatása a kerületi helytörténeti munka továbbfűzhető láncszemét adja. Pannónia tartomány hazánk dunántúli részét, Ausztriát — nagyjából Bécs vonaláig Jugoszláviából a Száva völgyét és Ljubljana, valamint Ptuj városok körzeteit foglalta magába. A tartományt a rómaiak i. sz. 10 körül foglalták el és csatolták a birodalomhoz. A Dunának, mint természetes határnak jelentőségét már Augustus császár felismerte. A folyó jobb partján kiépült a birodalmi limes katonai erődökkel megerősített vonala, amely része lett az öröknek hitt birodalom tartományait összekapcsoló láncnak és egyben védelmet nyújtott az ellenséges támadásokkal szemben. Amikor a rómaiak a mai Budapest ősét, Aquincumot elfoglalták, itt találták az illir-kelta származású őslakosságot, az eraviszkuszokat. Központjuk a Gellérthegyen volt, de a római hadvezetés a sík területre is széttelepítette őket. A jelenlegi aquincumi múzeum körüli területen (III. Szentendrei út 139.) egyszerű, földbemélyített, vályogtéglákból rakott házaik maradványait az ásatások több helyen feltárták. A korai megszálló csapatok az auxiliák (könnyű fegyverzetű segédcsapatok) földtáborokkal erősítették meg a Duna vonalát. Ezeket a földtáborokat később kőtáborok váltották fel, ahogy erről egy, az i. sz. 19-ből fennmaradt feliratos kő tájékoztat. Domitianus császár uralma idején (81-96) nehéz fegyverzettel felszerelt, mintegy 6000 főt számláló csapattestet — légiót — vezényeltek idei Az ideérkező katonaság számára építették fel a megerősített tábort, amelynek állandó légiója a légió II. adiutrix lett. Ez a csapattest — mint Aquincum állandó helyőrsége — a IV. század végéig itt állomásozott. A legkorábban Aquincumba érkező lovascsapatok — alak — épületeinek maradványait a II. kér. Fő utcai Királyfürdő melletti park pázsitja alatt rejti a földtakaró. A katonaváros a III. Flórián tér környékén épült, közepén a táborral, valamint a köré épült canabae-val (a tábor körüli iparosok, kiskereskedők, markotányosok bódéi, majd kőházai). 18
