Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

a Vili. kerületi Művelődési Klub, a Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Művelődési Ház közös rendezésében: Zenés történeti képek;

a Vörös Csillag Traktorgyár Művelődési Központ, az MSZMP XIX. kerületi Bizottsága és a Fővárosi Művelődési Ház: Filmvetítés Budapestről; és még jónéhányat fel lehetne sorolni.

Könnyen beláthatjuk, hogy a fentiekhez hasonló akciók mily nagymértékben alkalmasak az érdeklődés felkeltésére, és milyen ígéretes lehetőségeket rejtenek magukban.

Melyek a helytörténeti mozgalomnak azok a tevékenységi területei, amelyek a művelődési házak munkájában megvalósulhatnak?

Ismételten hangsúlyoznunk kell: a helytörténeti programok elkészítésénél gondosan tanulmányozni kell e módszertani kézikönyvet, különös tekintettel a múzeumi és egyéb intézményi jogszabályokra — nehogy a művelődési házban folytatott munka keresztezze a tudományos intézmények munkáját. Az előzőekben a művelődési házak közvetítő szerepéről szóltunk a tudomány és a nevelői gyakorlat között. Most azt hangsúlyozzuk: a tárgyalt területen a tudományos intézmények segítsége is feltétlenül szükséges. Mire gondolunk? — Például megkímélheti magát sok fölösleges munkától az, aki tanulmányozza a szakirodalmat, a különféle bibliográfiákat, s nem kezd olyan téma megoldásához, amelyet mások már megoldottak.

Ha a helytörténeti szakkör vagy klub kutatással kíván foglalkozni, céljait pontosan rögzíteni kell. Milyen téma feldolgozására vállalkozhatnak ezek a szakkörök és klubok? Például: MÁV Északi Járműjavító története; életmódváltozás egy peremkerületben stb. Elképzelhető adott esetben, hogy egy szakkör munkájának eredményét a sajtó és a rádió is jól felhasználhatja. A magasabb szinten folytatott kutatás nyomán születő tanulmány utat találhat a nyomdába, sikereket arathat a különféle pályázatokon. Megjelenhet gyűjteményes kiadásban, esetleg az 1971-ben sorrakerülő helytörténeti konferencia előtt meghirdetett pályázatokra beküldött művekkel együtt — az 1972-ben kiadandó, vagy később megjelenő helytörténeti évkönyvekben.

Folytathat a szakkör gyűjtőcélzatú fényképezést különféle témakörökben: a Nagyváradtér egy napja képekben; Cigányok a fővárosban;... Összegyűjtheti a művelődési ház múltjára és jelenére vonatkozó dokumentumokat. (A Törekvés Művelődési Központ szakköre 1970-ben gyűjteményéből a Közlekedési Múzeumnak adott át dokumentumokat.)

Figyelemmel kísérhetik a művelődési házban vagy a területen rendezett irodalmi esteket, matinékat, író-olvasó találkozókat - programjaikat fényképen és magnószalagon rögzíthetik, hiszen a ma is történelem, s az efféle gyűjtés bizonyos idő múltán — a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában — esetleg forrásértékű lehet. Kiterjedhet a gyűjtés neves írók, közéleti személyiségek levelezésére. Értékes eredményhez vezethet például az üzemi könyvtárak felszabadulás előtti helyzetére vonatkozó dokumentumok gyűjtése is.

A visszaemlékezések gyűjtését össze lehet kapcsolni veteránoknak a szakkörbe vagy a klub-foglalkozásokra való meghívásával. Hasonló találkozásokat rendeztek például a IV. kerületi Munkásotthonban, amelyben veterán-klub is működik; a X. kerületi Törekvés Művelődési Házban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján (a visszaemlékezés gyűjtésről értesíteni kell a Párttörténeti Intézetet, hogy az esetleg számukra is fontos dokumentumot archívumába is megküldhessék.)

157