Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
környékbeli — sok esetben nem is paraszti fokon végzett — termelését, az ezzel összefüggő élelmiszerellátás kérdéseit s a pesti nép táplálkozását. A számba jöhető kérdéscsoportok e témával kapcsolatban: gyűjtögetés és zsákmányoló gazdálkodás emlékei, az állattartás egykori és jelen gyakorlata, a földművelés emlékei, hagyományai, tárgyi és szellemi vonatkozása, jelen gyakorlata, a fővárosi szőlő- és gyümölcsművelés, termelés múltbeli és jelen helyzete, a zöldségtermelés kérdései, a mai tsz-ek kialakulása, termelési gyakorlatuk; az élelmiszer-ellátás vonatkozásában gyűjteni kell az egykori tejes, halas, dinnyés és egyéb kofák, a Duna-parti kirakóvásárok, egykori piacok, modern vásárcsarnokok kérdéseit, táplálkozási vonatkozásban vizsgálni kell az ételrendeket, évszakonként, ünnep- és vasárnaponként, sütemények, csemegék, otthoni készítése, vidéki hagyományok továbbélése (káposztaeltevés, tarhonya-, lebbencs-, csigatésztakészítés), a pesti és nagyvárosi specialitásokat, ezek térhódítását, a tartósítás és tárolás gyakorlatát, a pesti kamrák és konyhák berendezését s az ezekkel összefüggő kérdéseket. 5. Viselet A főváros vonatkozásában nem beszélhetünk olyan értelemben viseletről, mint egy palóc, kalocsai vagy sárközi falu esetében. A városi polgárság viselete nagy átalakulásokon ment keresztül a történelem folyamán, míg a nyugat-európai ruhafélék egységes divatja uralkodóvá vált. A városi társadalomban a kisiparosság és a munkásság viselete mindig is különbözött, de az említett osztályon, rétegen belül is szakmák szerint változott. Külön probléma a női viselet, amely mindig hagyományőrzőbb volt, bár a divat hatásának is jobban ki volt téve. A nőké is különbözik szakmák, foglalkozások, rétegek és osztályok szerint — szinte a legutóbbi időkig. A pesti őslakos parasztság viselete néprajzi módszerekkel vizsgálható, miképp a falvaké: Rákospalota, Cinkota, Csömör, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Pesthidegkút viselete helységenként eltért a városi lakosságétól, és egymástól is különbözött. Napjainkban már természetesen a városi hatás lett az uralkodó, de meglepő módon tartja magát egyes Pest környéki falvak női viselete, főként a középkorú asszonyok körében. Erről bárki meggyőződhet, aki egy munkanapon a pályaudvarok környékén szemlélődik. 6. Népszokások, ünnepségek, családi és társadalmi hagyományok A hagyományos paraszti népszokások továbbélése mellett számolhatunk az egyes szakmák, foglalkozások speciális szokásaival s főként a tipikus nagyvárosi szórakozási alkalmakkal, időtöltéssel. Mindezeket a maguk történeti fejlődésében — nemzetiségi, foglalkozás és osztályhelyzet figyelembevételével — kell vizsgálnunk (a családi élet szokásanyaga, a gazdasági élet szokásai, a társadalmi élet szokásai, ünnepi szokások). 150
