Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

óbudai kenőasszonyok, csontkovácsok, egyéb kuruzslók, rikkancsok, cipőtisztítók, planétások, köszönőemberek, köszörűsök, drótostótok, edényfoltozók (ma is járnak!), házmesterek és vicék, hazárdjátékosok, itt a piros hol a piros, folttisztító s egyéb árusok, léggömb- és forgóárusok (József Attila is árulta gyermekkorában), verklisek, kintornások, guberálók (Cséry telep), üvegesek stb. figurája. Néhány év óta megfigyelhetjük újabb alkalmi közösségek — a galerik — létrejöttét és működését, amelyek legtöbbje antiszociális magatartást tanúsít. Ezek vizsgálata sem esik kívül érdeklődésünkön, hiszen a felsoroltak túlnyomó része csakis nagyvárosi körülmények között jöhetett létre. Vizsgálatunknál a néprajzi kutatás szükségszerűen átnő a szociográfia-kutatásba.

A nagyvárosi társadalom néprajzi és életmódvizsgálatát a társadalmi élet egészén belül kell elvégeznünk, tehát városfejlesztési, közigazgatási, közellátási stb. kérdésekkel is foglalkoznunk kell ugyanúgy, mint a társadalmi egyesületek és társadalmi mozgalmak alakulásával.

e) A munkáséletmód vizsgálata. Miután a fővárosban a munkásság a legnépesebb és politikai tudatában a legfejlettebb osztály, nyilvánvaló, hogy életmódja és kultúrája megismerésének kell a legtöbb figyelmet szentelnünk. Ez a terület mindmáig a legelhanyagoltabb, mivel a múltban politikai meggondolásból nem közelítettek a munkássághoz, s a felszabadulás után gyűjtött anyag (a mozgalmi vonatkozásokat leszámítva) igen gyér; ezért itt kíséreljük meg a legrészletesebb tematikát megadni. Az említendők - megfelelő változtatással — más dolgozó osztályra, rétegre és foglalkozásra is alkalmazhatók:

a) Családi élet viszonylatában kísérjük végig az egész életfolyamatot. Gyermekkor: nevelés, iskoláztatás, szakmaválasztás, játékok, otthoni és egyéb elfoglaltság, utca és játszótér stb. Ifjúkor: a szakmába való beletanulás, inasélet, segéddé avatás, ifjúkori szórakozások; bál, tánc, kocsmázás, sport, tanfolyamok, továbbképzés, mozi, színház; a fiatalok megismerkedése, udvarlás, szexuális élet, házasság. Az asszony a családban: otthoni, gyári, egyéb munkája, gyermeknevelés. A mindennapi élet: munka a gyárban és otthon, utazás, bevásárlás, az élelem, ruha, lakás stb. gondja, napi és heti ételrend. Öregség: nyugdíj, munkanélküliség, temetés a családban.

b) Kultúrélet, szórakozás, szokások: egyesületek és egyéb szervezetekben való szereplés (színjátszás, szavaló kórus, énekkar stb.). Műkedvelő előadások (ének, zene, szavalat, színdarab, egyéb). Ismeretterjesztésben való részvétel (tanfolyamok, továbbképzés; olvasmányok, újság, folyóirat, könyvek, szépirodalom ponyva, comics), szórakozások (film, színház, sport, cirkusz, vurstli stb.), avatási szokások (einstand, ugratások, szakmai babonák, munkásünnepek, munkástemetés stb.), kirándulások, majálisok, júniálisok, ahol a legváltozatosabb szórakozások, játékok alakultak ki (szerencsekerék, világposta, kugliverseny, virslievés, lepényevés, zsákbafutás, tojássütés, taligaverseny, kötélhúzás, célbadobás, labdaverseny, turiházasság, versenyfutás, szépség és csúnyaságverseny, megy a gyűrű vándorútra, tombola, tánc és táncverseny, gyermekjátékok, bögretörés, hintázás stb.).

147