Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
foglalkozott. A vállalati szabadalmi iratok hiányai az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi okmánytárából megfelelően pótolhatók. Az ügyvezetői igazgatóságok és titkárságok irataiból jól használhatók a vállalatoknak különböző szervekhez továbbított adatszolgáltatásai, szervezeti egységeinek, osztályainak jelentései, pénzügyi helyzetjelentések, hitelügyi megállapodások, hatóságok gyárvizsgálati jegyzőkönyvei, alaptőke-emelésekre vonatkozó iratok és a vezérigazgatók, valamint az ügyvezető igazgatók intern körlevelei és levelezésük. Az adatszolgáltatások közül különösen figyelemre méltók az 1920-as évek elejétől kezdve a Központi Statisztikai Hivatal részére készült „gyáripari statisztikai kérdőívek”, amelyek fontos adatokat tartalmaznak a gyárak üzemi és termelési viszonyairól, a gépi berendezésről és a munkásság rétegeződéséről. A kérdőívek megadják a vállalat alapítási évét, az alapítók nevét. Közük a befektetett tőke nagyságát, az év közben történt baleseteket, a nyersanyag és félkész gyártmányok felhasználását, a termelési eredményeket, a belföldi és külföldi értékesítés adatait. A gyáripari statisztikai kérdőívek másodpéldányai a vállalati iratanyagban csak részben maradtak meg. (A Központi Statisztikai Hivatal a maga példányait kiselejtezte.) A műszaki, termelési osztálynak — helyenként műszaki igazgatóságnak — nevezett szervezeti egységek iratanyagában gyártási tervek, termelési jelentések, kimutatások, kalkulációk, műszaki leírások, tervrajzok, fénymásolatok, műszaki kísérletek leírása, nyersanyag- és energiaellátásra, új termelési ágak bevezetésére és beruházásokra vonatkozó iratok találhatók. A gépi berendezések részletes leírását a biztosítási előbecslések őrizték meg, amelyek rendszerint a könyvelőség iratanyagában nyertek elhelyezést, de a gyári viszontbiztosítási kartel anyagában is megtalálhatók. Mivel a kapitalista vállalatok gyártmányaik értékesítését is maguk végezték, e célra külön eladási és export osztályt, sőt gyakran önálló vállalatot létesítettek. A belföldi eladási osztály tevékenységéről piaci jelentések, állandó vevők nyilvántartásai, áruforgalmi kimutatás, prospektusok és árjegyzékek tanúskodnak. A külföldi eladás az exportosztályokon keresztül bonyolódott le. A nagy exportáló vállalatok — mint a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt, a Magyar Ruggyantaárugyár Rt, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, a Chinoin Gyógyszer és Vegyi Termékek Gyára Rt és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt — több kontinensre kiterjedő eladási képviseleti rendszert építettek ki. Az exportosztályok anyagából ki kell emelnünk a külföldi országokban létesített eladási vállalatokkal, képviseletekkel és bizományosokkal kötött megállapodásokat, jelentéseket, kiviteli engedélyeket, a deviza- és szállítmányozási iratokat, az egyes országokba irányuló exportról készített kimutatásokat és a piacszervezőkkel folytatott levelezést. A vállalatok peres és peren kívüli jogügyeit, adózással és illetékekkel kapcsolatos teendőit, az ingatlan adásvételi és minden más szerződés előkészítését a jogügyi osztályok végezték. Irataik közül forrásértéket képviselnek a különböző szerződések előkészítő iratai, a munkaügyi perek és a különféle jogi kérdésekre vonatkozó szakvélemények. Az üzemek és gyárak társadalmának — a munkásoknak, műszaki és adminisztratív tisztviselőknek — ügyeivel a személyzeti és munkaügyi osztályok foglalkoztak, iratanyaguk amiatt érthetően sokrétű. Fontosság szempontjából különösen ki kell emelni a létszámkimu15 113
