Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
Politikai, gazdasági, kulturális témáinkban s az életmód kutatásában egyaránt önálló periódus a második világháború időszaka. A városkép a háborús pusztulások következtében minden kerületben megváltozott. A politikai élet jobbra tolódása, a fajüldözések, az ostrom hetei a tárgyi emlékanyagban sem múltak el nyomtalanul. Egyenruhák, jelvények, a háborús gazdálkodás speciális termékei kerülnek a gyűjtés előterébe. IV. A felszabadulástól napjainkig A fentebb leírt időszak két periódusra bomlik: az első 1950-ben zárul, a peremterületeknek a fővárossal való egyesülése lezárja a történelmi múlt egyik szakaszát, s kezdetét veszi az egységes főváros élete. A felszabadulás az ország életében a nagy politikai változások sorát indítja el. Az elmúlt évben számos jó kiállítást láttunk a főváros kerületeiben ezekből a témakörökből. Ugyancsak ismert téma az 1950—1970 közötti évek múzeumi emlékeinek gyűjtése. Mindkét periódus vonatkozásában gyakori hiba, hogy a figyelem csak a politikai fejlődés dokumentumaira összpontosul, az ipart és mezőgazdaságot is főleg e szempontból vizsgálják gyűjtőink. Ez az oka annak, hogy jórészt egysíkú anyagok halmaza: fénykép és papír gyűlik össze. Szükséges tehát visszatérni a hagyományos múzeumi gyűjtemények módszeres fejlesztéséhez, s a felszabadulás utáni években is figyelemmel kell kísérni az életmód változásait, az eddiginél nagyobb bátorsággal kell mai életünkből a jellemzőt, az 1945 utáni évekből a speciálisat kiválasztani. A helytörténeti kiállítások A múzeumi gyűjtés nem öncélú, a végzett munka próbája a kiállítás. A helytörténeti gyűjtemények szerény anyagi lehetőségei mellett nagy és mutatós berendezések, dekorációk beszerzésére nincs lehetőség, de ez nem is szükséges. Az viszont elengedhetetlen követelmény, hogy alapvető berendezési tárgyak, fali vitrinek, tárlók, posztamensek rendelkezésre álljanak lehetőleg olyan mennyiségben, hogy egy-egy - esetleg hosszú ideig fennálló - kiállítás mellett időszaki kiállítások rendezése is lehetővé váljék. A helytörténeti gyűjtemény jellegének meghatározásakor leszögeztük, hogy célunk a történelmi szakgyűjtemény. A kiállítási profilt is ehhez kell alakítani. Sok résztémát kell bemutatni; az ipar, a politika, a munkásmozgalom, a kultúra témaköreiből. Egy-egy ilyen „kis téma” alapos, elmélyült kidolgozása, tervszerű gyűjtőmunkát feltételez, s jó lehetőséget ad társadalmi aktívák foglalkoztatására is. A fővárosi helytörténeti gyűjtemények munkásságának közös vonásait, közös feladatait, közös gondjait próbáltuk meg az előzőkben felvázolni. Teljességre — a lehetőségek adta korlátokon belül — nem törekedhettünk, mert nem is lehet dogmákkal lezárni az élő, fejlődő mozgalmat, de magát a tudományszakot sem, a történeti múzeológiát, amelyik úgy hisszük, jó műhelyeire lel a fővárosi kerületek helytörténeti gyűjteményeiben. 104
