Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
gondosabban kell meghatározni őket, és minél több egykori szereplő nevét kell felkutatni. Ez a feladat, sajnos, egyre nehezebben megoldható, éppen ezért sürgős. A pesti kerületekben egy időben sok fegyver került elő, amelyet az egykori vöröskatonák és vörösőrök a Tanácsköztársaság megdöntése után ástak el. Helyes lenne, ha a helyileg illetékes szervek utánanéznének a még nem ellenőrzött bejelentéseknek is. III. 1919-1945 A helytörténeti gyűjtemények speciális feladatait, a gyűjthető tárgyak alaptípusait főbb vonásaikban leírtuk már az első periódusnál. Ahogy közeledünk a mához, egyre inkább szélesednek a gyűjtés járható útjai, de nőnek a gyűjtő gondjai is, vajon miként határozza meg a legjellemzőbbet, a történelmileg kifejezőt, a forrásértékkel bíró tárgyat. A két világháború közötti időszaknál ez a gond a viszonylagos történelmi közelség miatt is fennáll, és tovább nehezíti munkánkat, hogy az alaptípusokról sem szabad lemondanunk, hanem azokkal együtt kell megkeresni a sajátosat, egyedit. A megváltozott államterület új körülményeket hozott a főváros számára, melyben megnőtt a peremterületek jelentősége is. A városi-községi és kerületenkénti városkép-változások fényképes emlékei, valamint Budapest menekültváros-jellege a húszas évek elején meghatározzák a gyűjtés irányát. A vagonlakásokat felszámolták ugyan, de a nyomortelepek, nyomorlakások még hosszú ideig megmaradtak. Ej vonásokkal gazdagodik a kommunális fejlődés: a villamosok, autóbuszok sűrűbbé válása erősíti a fővároshoz fűződő szálakat. A peremkerületek ipari fejlődése meggyorsul, de e területek kommunális ellátásának színvonala nem követi az emelkedő igényeket. A gazdasági élet tárgyi anyaga jellegében azonos a korábbi korszakéval, s a politikai pártok-szervezetek - egyesületek tárgytípusai is azonosak. A fehérterror, a munkásszervezetek üldözése, az internálások időszakából fennmaradt börtönemlékek, levelezések felderítése fontos feladata a helytörténeti gyűjteménynek. A két világháború között tovább nőtt a Pest környéki munkásmozgalom súlya, kialakult az ún. „vörös övezet”. A munkásmozgalom legális szervezeteinek tárgyai és tárgyi emlékanyaga azonos típusokat képvisel, mint a korábbi korszakban. Uj tényezőt jelent a Kommunista Párt illegalitása, a féllegális munkásszervezetek megjelenése, valamint az, hogy megnőtt a munkásság kulturális és sportegyesületeinek szerepe, tevékenysége. A kulturális életben ugyancsak két új és fontos tényező jelenik meg: a mozikultúra rohamos fejlődése s a rádiózás gyors terjedése. Jelentkezésük minden településen, illetve annak történetén jól lemérhető. A két világháború közötti évtizedekben a politikai, gazdasági és kulturális élet nagy változásainak hatására a városi életmód és annak minden területe jelentősed átalakul. Részben új tényezők jelennek meg, részben már korábban megindult folyamatok válnak általánossá. Ilyen a külső kerületek urbanizációja, a főváros jellegében beálló változás s a munkásság arányának további növekedése is. 103
