Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
feldolgozó munka folyamán, de sajátosságaikról szólni kell. Vigyáznunk kell arra, hogy az alapvető helytörténeti kategóriákat folyamatosan nyomon kövessük, s ezek fonalát az egyes történeti periódusokban se veszítsük el. A gyűjtőmunka során elfogadhatjuk azokat a kategóriákat, amelyeket a várostörténet módszertana kialakított. így, a törvények által szabályozott működési határon belül, a helytörténeti gyűjtemény minden korszakban kutathatja a következőket: Város-községtörténet, topográfia Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem Politikatörténet Kultúrtörténet Életmódtörténet A helytörténeti gyűjtemény működési köre korszakokra bontva; az első korszak — 1918-ig, a második korszak: a két forradalom időszaka a harmadik korszak: 1919—1945 a negyedik korszak: a felszabadulástól napjainkig. Első látásra talán nem tűnik reálisnak, hogy a fentebb felsorolt öt témakört tárgyakban, tárgyi emlékben nyomon tudjuk követni. A múzeológia tudománya a történész számára pedig éppen ezt a leckét adja fel, s ezt kell a helytörténetben is megoldani. I. A kezdetektől 1918-ig A főváros ún. peremkerületei, az 1950 előtti önálló községek és városok zöme a múlt században jött létre, vagy alakult községből várossá. A korábbi alapítású községek is bekerültek a gyorsan növekvő főváros vonzásába. Fejlődésük ezért számos vonatkozásban azonos jelleggel bír, s az első korszak a forradalmak időszakával zárul. A múlt századi alapítású községek történetének legkorábbi jelentkezései az első okmányok, a parcellázások térképei. Ezeknek másolatban való beszerzését kiállítási szempontok indokolják. A betelepülésnek, az első lakóházaknak és az első középületeknek már fényképes emlékei is maradtak. Levéltári, egyházközségi okmányok segítségével felkutathatok az első családok s esetleges leszármazottaik is. A peremkerületek fejlődése szoros kapcsolatban volt a főváros ipari fejlődésével, amelynek során jelentős nagyipari üzemek is kitelepedtek ezekre a területekre, és erőteljes városképző erőként hatottak. Ezek mellett — az adott esetben nélkülük is — kialakult a település sajátos kisipari, kiskereskedelmi bázisa. Az ipari termelés mindkét irányának számos tárgya kutatható fel, s ez a helytörténeti gyűjtemény egyik fő feladata. PL: kismesterségek szerszámkészlete és termékeik. Agyárak vonatkozásában: az első géptípusok vagy termékek kerülhetnek szóba. Ugyanígy érdekesek azok a gyárak, amelyek már megszűntek, azok a gyári termékek, amelyek ma már muzeális értékűek, vagy a ma is működő gyárak és ma is készülő termékek. Egy termékforma - mondjuk - 50 év alatti változásainak kiállítása pl. már egymagában is képet ad az iparban lezajlott fejlődésről. Egyes 100
