Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
545 azokat a legközelebbi gyűlésszak tárgysorozatába felvéteti. A közgyűlés azokat vagy azonnal tárgyalja, vagy a legközelebbi ülésszakig elhalasztja, szükség esetén kinyomatását akként elrendeli, hogy tárgyalás előtt legalább 3 nappal azok a közgyűlés tagjai közt szétosztandók 21. §. Tárgyalás alá kerülvén az indítvány, ha az a kiküldött bizottság által elfogadásra ajánlkozik, s az ellen eltérő nézet egyátalán nem nyilvánul, mellette való felszóllalás vagy érvelésnek helye nincs; ha azonban eltérő nézet nyilvánulna, s az indítvány nem lett bizottsághoz utalva, elsőben is az indítványozót illeti az indokkifejtő szó; ha pedig az bizottsági tárgyalás alá bocsáttatott, előbb a bizottsági előadó s aztán az indítványozó fejti ki nézeteit, kiknek a tanácskozás berekesztése előtt még egy zárszóhoz joguk van. Az indítványát visszavonni kívánó azonban soronkívül és bármikor szót kérhet. 21. §. Tárgyalás alá kerülvén az indítvány, elsőben is az indítványozót illeti az indokkifejtö szó, vagy ha az indítvány bizottsági tárgyalás alá bocsáttatott, előbb a bizottsági előadó s aztán az indítványozó fejti ki nézeteit, kiknek a tanácskozás berekesztése előtt még egy zárszóhoz joguk van. Az indítványát visszavonni kívánó soron kívül is szót kérhet. 22. §. A tagok a föl jegy eztetés sora szerint szólnak. A följegyeztetés az elnök által e végre megbízott jegyzőnél történik, ki a szólni kívánókat sorrend szerint felhivja. 23. §. A tárgy alapelvéhez s lényegéhez szólani csak egyszer szabad. 24. §. Bármikor szót kérhetnek azonban: 1. kik napirendet indítványozni; 2. netán történt személyes megtámadásra válaszolni; 3. a házszabályokra hivatkozni kívánnak. 25. §. Közbeszólásra, de csak ténybeli felvilágosítás végett, az illető tisztviselő, bizottmányi tagok és indítványozó, azonban csupán az elnök engedelmével jogosultak. 26. §. Beszédet olvasni nem szabad. 27. §. Indítványozó indítványát visszavonhatja, ha azonban azt más valaki magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. V. FEJEZET. A szavazásról. 28. §. A tárgyalás befejeztekor az elnök a kérdést szavazásra kitűzi. E kérdés megállapításához hozzászólani a tagoknak jogában áll. Megállapíttatván a kérdés, amennyiben szavazás nem kívántatik, az elnök a határozatot a szólók többsége szerint kimondja. Az elnök 10 tag kívánatára a névszerinti szavazást elrendelni köteles (61. §)• Főváros egyesítése. 35
