Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

546

29. §. A szavazás előtt felolvasandó kérdés mindig akként teendő fel, hogy a szavazás „igen“ vagy „nemmel“ történhessék.

30. §. A kérdés föltevésében a napirend bír elsőbbséggel a tárgy vagy indítvány felett, s ez utóbbiak tárgyalását felfüggeszti, valamint elsősége van oly indítványnak is, mely szerint a tárgyalásnak helye nincs.

Továbbá elsősége van az elvetésnek a tárgyalás fölött s aztán az elhalasztásnak, mely kétféle lehet t. i. határozatlan időre, vagy sorozatra halasztás.

31. §. A tárgy felvétele után a módosítványok az előadás sorrendje szerint jönnek szavazás alá.

32. §. A fentartott indítvány és módosítványok közül szavazás alá először az bocsáttatik, mely által minél több mellékindítvány és módosítvány elesik; valamint pénzügyekben is mindig a legnagyobb összeg jő először szavazás alá.

33. §. A jelen házszabályok 12. § g) és h) pontjában, valamint a törvény 106. és 107. §-aiban említett s végre mindazon esetekben, amidőn személyes kérdésekben történik szavazás, ez a törvény 63. § értelmében titkosan s az általános többség elvének s a 107. § intézkedésének fentartása mellett történik.

34. §. Titkos szavazás esetében a közgyűlés által mindenekelőtt egy 5 tagú szavazatszedő bizottmány választandó, melyhez a közgyűlési tagok szavazójegyeiket beadják.

A szavazás a gyűlés folyamában azonnal összeszámlálható és az eredmény az elnök által kihirdetendő.

35. §. Névszerinti szavazás esetében a többséget a jegyzőkkel együtt az elnök számítja össze és mondja ki.

A választások a törvény 113. §-ának s a fönnebbi 34. §-nak szoros megtartása mellett mindig titkos szavazással történnek, kivéve azon eseteket, amidőn egyes hely betöltésénél valaki mellett a bizalom egyhangúlag nyilvánul.

37. §. Az elnök legutoljára szavaz s ennek szavazata után az ügyben többé senki sem szavazhat.

38. §. Szavazásközben beszédet tartani vagy a szavazatot indokolni nem lehet.

VI. FEJEZET.

A kizárásról.

39. §. A bizottsági tagok oly közgyűlési és bizottsági tanácskozásokban, melyekben akár közvetlenül', akár pedig mint ügyvédek, megbízottak vagy meghatalmazottak személyi avagy vagyoni tekintetben közvetve érdekelvék, vagy pedig az érdekletekkel másodfokig rokonságban állanak, tisztviselők, midőn saját tényük s a tanács és tagjai, midőn a tanács eljárása van szóban, részt nem vehetnek (62., 66. §§).