Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
292 ebben egy szóval sem mondva, hogy „okvetlenül kötelezendők“ s egyáltalában semmi irányban sincs a főváros törvényhatóságának keze megkötve a tekintetben, hogy egy vagy más közmunkát hogyan használjon föl. Épen akkor lenne a fővárosi törvényhatóságnak keze jövőre megkötve, hogyha ezen elv a törvényjavaslatba fel nem vétetnék. A második elv, hogy közveszély eseteiben a főváros elüljárósága a rendelkezése alatti összes gyalog és szekeres erőt betudás nélkül fölhasználhatja. Ha árvíz vagy más közveszély esetében a főváros csak azon közmunkára volna szorítva, amelyet pénzen fogadhat, ez esetben a város ugyan megjárná. (Úgy van !) Igenis szükségesnek tartom azon szűk látkörű felfogás ellenében, amely a városi polgároknál tapasztalható, hogy t. i. ők robotolni nem tartoznak, hogy a robot a törvényben benne legyen, hogy benne legyen, hogy árvíz vagy más közveszély esetében a polgárok tartoznak megmenteni a várost. Azt pedig épen nem értem, hogyan maradhat ki a harmadik tétel, mely arról intézkedik, hogy a főváros és az azzal határos községek közötti utak és hidak készítése és fentartása iránt a törvényhatóság a szomszédos községekkel együtt tartozik intézkedni. Péchy T. Én is kihagyandónak vélem e §-t. A három intézkedése közül egyik se szükséges. Az első azért nem, mert a törvényben van már erről általános intézkedés, tehát újra intézkedni fölösleges. A második szintén fölösleges, mert magától értetik. A harmadik intézkedés meg némikép veszélyessé is válhatik, mert ezzel tulajdonkép nem a fővárosról gondoskodik a törvény, hanem némileg megszorítja azon szomszédos községek jogait, amelyek nem is tartoznak e törvény keretébe. A ház abban állapodik meg, hogy a 103. §-t új szövegezés végett visszaküldi a közp. bizottsághoz. A 104. és 105. § a közp. b. szerkezetében fogadtatik el. Nehrebeczky S. A 66. §-nái méltóztattak elfogadni azt, hogy a statisztikai hivatal főnöke tulajdonképen a statisztikai hivatal igazgatójának neveztessék. Ezen észrevétel előrebocsátása után van szerencsém kijelenteni, hogy én e statisztikai hivatal igazgatói állomását olyannak tekintem, amelynek állandóságát óhajtanám annáifogva, mert e foglalkozás olyan, hogy gyakori személyváltozás az ügyre nézve nem látszik üdvösnek. (Helyeslés.) Azért azt kívánnám, hogy valamint a főlevéltárnok, úgy a statisztikai hivatal igazgatója is élethossziglan választassék. (Általános helyeslés.) Ha ezt el méltóztatnak fogadni, a 106. § első soraiból kihagyatnának e szavak: „a statisztikai hivatal főnökét“ és a később előforduló e szavak után: „főlevéltárnokát“ tétetnék „és a statisztikai hivatal igazgatóját.“ (Helyeslés.) Madarász J. Én egyetlenegy hivatalban sem vagyok az élethosszig való kinevezésnek vagy választásnak barátja. Én a választásokat csak 3 évenkint óhajtom és ez indít a következő módosítvány beadására: „106. § A főváros tisztviselői, jelesen a polgármester, az alpolgármester, a tanácsbeliek, jegyzők, ügyészek, a főlevéltárnok, főmérnök, főorvos és kerületi orvosok, a
