Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
381 írás alkalmával a választótörvény alkalmazásánál tapasztaltattak, s ebből folyólag tekintettel az 1848. V. t.-c. és az 1872. XXXVI. t.-c. 24. §-ára meghatározni azon módot, mely által a főváros egyesítése alkalmából törvény szerint teljesítendő új összeírásnál az annyira kívánatos egyöntetűség létesíttetnék, Várady Károly, Schweiger Adolf, Harrer Pál, Iványi Mihály, Buschbach Péter, Preuszner József, Országh Sándor és Kőrösy József, statiszt. hív. igazgató urak, mint olyanok közbenjöttével, kik a múlt összeírások alkalmával Pesten, Budán és Ó-budán bő tapasztalatokat szereztek, a tanácskozmányt megtartottam, melynek eredményét a következőkben van szerencsém előadni: Szigorúan alkalmazkodva a fővárosi bizottsági tagok választóinak minősítvényét meghatározó 1848. V. és 1872. XXXVI. t. cikkek 1.2. §§ a), b), c), d), e) pontjaihoz és a 24. és 25. §§-hoz, a tanácskozmány a törvény idézett szakaszai és pontjainak sorrendjében történt s minden egyes szakasz vagy pontnál elsoroltatott az alkalmazás körül tapasztalt eltérés, de egyúttal általános megnyugvással kimondatott azon nézet is, mely szerint az illető szakasz vagy pont a jövő összeírás alkalmával értelmezendő és alkalmazandó volna, kijelentetvén, hogy mindez csak javaslat, mely tájékozásul kíván szolgálni, anélkül, hogy az összeíró küldöttség törvényadta jogait távolról is kívánná érinteni. Az 1848. V. t.-c. 1-ső §-ára nézve: Az eljárás Pesten és Budán teljesen egyforma volt, kilévén mondva, hogy mindazok, kik az 1848. V. t.-c. életbeléptéig az országgyűlési követek választásában szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában meghagyandók lévén, a nemesi jogon jelentkezők nemességüket s azon körülményt, hogy 1848-dik évben éltök 20-ik évét már betöltötték hitelesen igazolni voltak kötelesek. Ó-Buda, mint mezőváros a megyében dívott választó eljárást követte. A tanácskozmány megállapodása e pontra nézve az, hogy Budapest területén mindazon nemesek és polgárok, kik 1848. évben 20 évesek voltak s egyébként a törvényes minősítéssel bírnak — választóképesek. Az 1848. V. t.-c. 2-ik §-ára nézve: Ezen szakasznál benszülötteken kívül honosítottakról is lévén szó, a tanácskozmány tekintettel e helyütt az 1872. XXXVI. t.-c. 24. §-ára, s azon elvre, hogy közművelődési szempontból a választóképességnek inkább kiterjesztése, mintsem megszorítása kívánatos — itt egyszerűen és kivétel nélkül, honosított vagy nem honosított-e valaki, a fővárosi törvény 24. szakaszát tartja szem előtt úgy, hogy mindenki, ki igazolja azt: hogy öt év óta az országban és két év óta a fővárosban lakik, folytonosan adót fizet, honpolgár, s mint ilyen, ha a törvényben előírt egyéb minősítésekkel bír, választóképes. Az 1848-dik V-ik t.-c. 2-ik §-ában előforduló ezen kitételre nézve: ki „sem gazdai hatalom“ alatt nem áll. Pesten a múlt összeírás alkalmával a kereskedők, magántársulatok, és egyéb üzletekben alkalmazott egyének 20 éves koruk elérte esetében választóképesekül tekintettek, ha kimutatták azt, hogy vagy maguk fizetnek önálló, individuális adókönyre 10 frt jövedelmi adót, vagy ha főnökük vagy a tár
