Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
279 (Helyeslés.) hanem siessünk a rendetlenség miatt már is veszélyeztetett állami érdekeinket minden további károsodástól megőrizni. Pártolom a központi bizottság véleményét. (Tetszés.) Lázár A. pártolja Madarász módosítását. Nehrebeczky S. Mindenekelőtt egy pár észrevételt akarok tenni az érvekre, amelyekkel a beadott módosítványokat indokolták. Ez érvek részben fontosak, részben ellentétben állanak egymással, részben nem egyeztethetők meg az eddig megalkotott közigazgatási törvényekkel s az eddig elfogadott közigazgatási kormányrendszerrel. Molnár Gy. a municipális törvény egyes §-ait az egészből kiszakítván és a többit figyelmen kívül hagyván, azt állította, hogy a főispáni teendők oly minimumra vannak redukálva, hogy ez intézmény egészen fölösleges és nem éri meg a reá fordított költségeket. Ha Molnár a többi §-t is figyelmére méltatja, látta volna, hogy a főispán a kormány képviselője, hogy a főispán az állami közigazgatást és önkormányzatot egész teljében ellenőrzi, hogy mindaz, amit a municipális törvény a főispánnak jogaként tart fenn, a főispánnak egyszersmind kötelessége is, valahányszor ezt akár az államnak, a közigazgatásnak, akár az önkormányzatnak érdekei kívánják. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a főispánok részére nincsen biztosítva kellő hatáskör. De nem is mondta ezt a baloldal, midőn a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény tárgyaltatott: akkor azt mondta, hogy a főispánok valóságos omnipotenciával vannak felruházva. (Balfelől: Igaz 1) Általában minden oldalról azt hallani, hogy Magyarországban rossz az adminisztráció. (Balfelől: Igaz 1 Nagyon rossz 1) De ebből nem következik az, hogy nem kell közegeket tartani, kik az adminisztrációra felügyelnek, s nem kell azt mondani, hogy egyedül a miniszterek okai a rossz adminisztrációnak s hogy egyedül ők felelősek. Bocsánatot kérek, de egészen másképen állanak most a viszonyok, mint állottak az abszolút rendszer alatt. Ez alatt, ha az adminisztráció rossz volt, igenis azokat lehetett okolni, akik rendeletekkel kormányoztak, akikhez mindenről jött jelentés és akik rendeletéinek engedelmeskedni kellett a legszigorúbb felelősség alatt. Most azonban az adminisztráció meg van osztva. Most ott van a kormány közege a főispán, ott vannak a törvényhatóság által választott közegek és ha az adminisztráció rossz, azért nem annyira a miniszter, mint inkább maga a municipium és a főispán felelősek. (Balfelől derültség.) Egyáltalán nem áll tehát az, hogy a főispáni institúció a törvényhatóságoknál fölösleges. Azt mondja Molnár, hogy azért nem tartja szükségesnek főpolgármestert állítani a fővárosok élére, mert az egyúttal a tanács elnöke és egyúttal nagyon mélyen nyúl bele az adminisztrációba. Ez azon érv, melynek magam is fontosságot tulajdonítok, mert kérdés, vájjon nem ellenkezik-e a felfolyamodási rendszer főelveivel, hogy ugyanazon egyén két egymásnak alárendelt forum elnöke legyen; de másodszor fontos azért is, mert kérdés, vájjon kívánja-e a törvényhozás, hogy a főváros polgármestere a felelősség tekintetében ugyanazon színvonalon álljon, melyen fog állni a tanács, mint
