Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
255 kebelébe semmi módon és alakban célszerűen beilleszthetőnek nem tartom. (Élénk helyeslés balfelől.) A kormány maga is érezvén, hogy ezen intézmény a maga eredetiségében a fővárosi viszonyokkal sehogy se egyeztethető össze, azt inkább csak elvi szempontból, mintsem a valódi szükség érzetéből akarja a fővárosba átültetni. De nem célszerű mindig csak elvi szempontból kiindulva ugyanazon elvet alkalmazni ott is, ahol a helyi viszonyok és körülmények egészen más elvi tekintetek figyelembevételét parancsolják. Podmaniczky Fr. báró. A 27. §-t a jelen fogalmazásban el nem fogadhatom s módosításommal a szabad választást akarom a virilis intézmény helyébe elfogadtatni. (Helyeslés.) Általánosságban a pestvárosi bizottsági tagok megválasztására nézve — mint mondám — pártolom a szabad választást; minthogy azonban a bizottságban oly határozatok hozataláról is lesz szó, melyek pénz- és egyátalában szakügyeket illetnek, lehetetlen kívánatosnak nem tartani, hogy a 400 képviselőnek egy része minden esetre szakképzettséggel bíró legyen. Ennélfogva a következő módosítványt ajánlom : „A bizottsági tagok közül 350-et a választó polgárok kerületenként szabadon választanak, 50-et a már így megválasztott bizottsági tagok a szakférfiak közül választanak, még pedig 10-et a jogtudósok, 10-et az orvostudorok, 10-et a műszaki szakemberek, 10-et a közoktatás, 10-et az ipar és kereskedelem és a pénzügy kitűnőségei közül.“ Schreiber Fr. A következő módosítványt nyújtja be: „A 26. § kihagyandó és helyébe az eredeti törvényjavaslat 15. §-a veendő fel.“ A miniszteriális törvj. 15. §-a így szól: „A bizottsági tagok egyik felét a kellő számú póttagokkal együtt a választók közül a legtöbb egyenes államadót fizetők a magok kebeléből; a másik felét és a megfelelő számú póttagokat pedig a többi választóképesek választják. A legtöbb adót fizetők együtt, a többi választók pedig kerületenként elkülönítve választanak. A választókerületeket a bizottság az 1870: XLII. törvénycikk 26. § határozatai szerint, és oly módon alakítja, hogy egy választókerületre 20-nál kevesebb és 30-nál több bizottsági tag ne essék.“ Horn E. Kérdem a jobboldaltól, vájjon a vagyonosságot, a konzervatív elemet fogja-e képviselni ezen 1200 budapesti virilis tag, kikről e § szól? Semmi esetre. Midőn 1200 virilistát kell teremteni, akkor nagyon túl kell menni azon határon, ahol a fővárosi viszonyokhoz képest már megszűnik a kitűnő vagyonosság, az emberrel úgyszólván vele született konzervatizmus. Vagy talán az értelmiséget fogja képviselni e virilizmus? Semmi esetre. Még önök sem kételkednek abban, hogy az értelmiség, a régi honoráciorok sokkal inkább benn lesznek a bizottság szabadon választandó felében, mint annak virilis felében. Vagy talán az állandóságot fogja képviselni a 200 virilista? Ilyesmit nevetséges volna feltenni, mert ha Buda-Pesten 1200 virilistát kell teremteni, lesz ezek közt sok olyan, ki még tegnapelőtt választó sem volt s. ki talán már holnapután megszűnik nemcsak virilista, de választó is lenni.