Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
248 szabályok szerint az ország rendőri közegei fogják gyakorolni. Azt soha se tudnám pártolni, hogy a helyi rendőrséget más és az állami rendőrséget ismét más közegek gyakorolják; mert ebből örökös vita és huzavona támadna. A 2. osztály véleményét nem fogadhatom el. A rendőrségi törvény megalkotása nem csupán e háztól függ, hanem a törvényhozás mindkét factorától, és a király szentesitésétől. Tehát az idő bizonytalan és nem tőlünk függő s én nem kívánnám a városok egyesítését bizonytalan időre elodázni. Várady G. Mind a közp. b. szerkezetén, mind a különvéleményen azon elv vonul keresztül, hogy a fővárosban a rendőrséget az államkormány kezelje, minélfogva se az egyiket, se a másikat nem fogadhatom el. Ezenfölül a közp. b. szerkezete ellen az a kifogásom, hogy a szerint az államkormány által kezelendő rendőrség költségeihez bizonyos arányban a főváros is köteles járulni, ami visszás állapot, és hogy a rendőrség végleges szervezéséig a fővárosi rendőrség közegeit, mint valami árucikket, vagy irattári darabot, közvetlenül a belügyminiszter felügyelete alá rendeli. Helytelen a közp. b. szövege azért is, mivel a rendőrségi törvény megalkotása előtt kívánja a rendőrséget a belügyminiszter hatósága alá helyezni. Ha a belügyminiszter kész az erre vonatkozó törvényjavaslattal, semmi akadály sem forog fönn, hogy az a fővárosi törvényjavaslat után tárgyaltassék. Azonban a legnagyobb elvi ellenvetésem a központi bizottság javaslata s így a kisebbségi különvélemény ellen is az, hogy a fővárosi rendőrséget az államkormány kezelje. Ezt az elvet nem fogadhatom el, mert megtanított a történelem, hogy ahol hasonló intézkedés történt, ez rendesen első lépés volt egy rendőrállam rendszeresítésére. (Balfelől: Igaz!) Ahol az állam vette kezébe a rendőrséget, gyakran politikai és más céljai keresztülvitelére használta föl és elvonta figyelmét valódi rendeltetésétől, amire nézve elég Párisra utalnom. Azért, mert a fővárosi rendőrség jelenleg rossz, nem szabad elitélnünk azon rendőrséget, amely szerveztetni fog. Hiszen a főváros kebelében egészen új alapon, új elemekkel történik az adminisztráció reorganizációja. Várjuk meg tehát, hogy mi lesz belőle? Különben én úgy vagyok meggyőződve, hogy a belügyminiszter sem fog e téren csudákat művelni. Hiszen ő is, kisebb-nagyobb különbséggel, onnan nyerné a közegeket, ahonnan a főváros veszi és tudjuk, hogy nagy választéka a belügyminiszternek sem lesz. Ugyanazért indítványozom, hogy a 20. és 21. §§ kihagyatván, helyükbe ez teendő: „A fővárosok rendőrségének egységes szervezése és egységes működése iránt a törvényhatóság első bizottsági ülésében szabályrendeletek alkotása által intézkedik.“ Majd ezen szabályrendeletek megalkotása után fog kitűnni, mennyiben elégséges a fővárosi rendőrség vezetésére a főváros budgetje, vagy nem. Azért nem szólottám tehát indítványomban a költségekről, mivel ezen intézkedéseknek nem akartam elébe vágni. Tóth V. belügyminiszter: Abból, hogy valamely fővárosban az állam kezeli a rendőrséget, nem következik, hogy az állam „Policeistaat“; ezt bizonyítja Londonnak, Berlinnek, New-Yorknak példája. Londonra és Berlinre
