Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
245 „nincs használat alatt“ s hogy eszerint a fővárosi rendőrség alá tartoznék. Vagy találjon a törvényhozás oly garanciát, amely szerint ha nem a törvényhatóságok szabályainak vannak alávetve a katonai hatóságok, légyenek oly szabályok a katonai hatóságok által megállapítva, amelyek megfeleljenek a főváros építkezési viszonyai közt megtartandó szabályoknak; vagy fogadja el Steiger módosítványát. Hoffmann P. Minthogy a 15. § c) pontja alatt csak új építkezések és átalakítások értetnek, fogadja el a ház a következő határozott szöveget: „új építkezések és épületek átalakítása körül a fővárosi törvényhatóság építkezési szabályai és intézkedései megtartandók.“ Podmanicky Fr. b. Csodálkozom Pulszkyn, aki a középkorra emlékeztető asylumokat kíván teremteni. Ajánlom Steiger módosítványát. Szapáry Gy. gr. előadó: Azon nézetből indulván ki, hogy a köztörvényhatósági és községi törvénytől csak ott történjék eltérés, hol ezt a főváros speciális viszonyai követelik, a fönforgó esetet pedig csakugyan olyannak ismervén el: elfogadom Hoffmann módosítványát. Horánszky N. A főváros hatásköre kiterjed egyebek közt a közegészségügyre is, az erre nézve teendő intézkedéseket pedig Hoffmann módosítványa kizárja. Pártolom Steiger módosítványát. A ház a 15. § c) pontjára nézve Steiger Gy. módosítványát fogadja el. A 16., 17. és 18. § változatlanul elfogadtatik. A p p o n y i A1 b. gr. a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Tekintettel arra: hogy valamennyi törvényhatóság területén az adóbehajtás állami közegek által történik és hogy egyedül a főváros köteles azt saját igen tetemes terheltetésével eszközölni: utasíttassék a minisztérium az 1868: XXI. t.-c. 62. és a többi ide vonatkozó §-ait akép módosító törvényjavaslat beadására, hogy a főváros ezen kivételes teher alól fölmentessék, vagy annak fejében kellő kárpótlást nyerjen.“ M á 11 y u s A. Pestvárosa maga sem tudja, hogyan jut azon nagy kitüntetéshez, hogy körülbelül 90 ezer írtra rugó évi kiadás mellett kénytelen egy száz tagból álló adóbehajtási hivatalt azon utasításokhoz képest, melyeket a pénzügyminiszter úrtól nyer, berendezni és a saját költségén behajtott adót az államnak beszolgáltatni. Azt felelik, hogy a kisebb városokban a vidéken is a városi és megyei közegek segédkezet tartoznak nyújtani az adó behajtása körül. Ez igaz, de mégis nagy a különbség a kettő közt. A vidéken van adóhivatal; az számítja ki az adót, az gondoskodik a behajtás és végrehajtásról és a közigazgatási közegeknek csakis segédkezését veheti igénybe; holott Pestvárosában a dolog egészen máskép áll. Itt van egy óriási adószámviteli hivatal; a kivetés körül kizárólag a város közegei járnak el, a behajtásnál pedig szintén egy 30—40 egyénből álló, a város költségén tartott hivatal teljesíti a teendőket. Hogy hol van itt az egyenlőség és az igazság, azt valóban nem tudom felfogni. De hogy a két eljárás nem egyenlő, azt megmutatja maga a törvény is, mert az 1868-ik évi törvény szükségesnél:
