Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
225 és fennhangon kívánják és tudva azt, hogy ezen egyesítés nagy horderejű eszméje nem új, hanem hogy az már az 1848-iki országgyűlés által is végrehajtatni szándékoztatott; a törvényjavaslatnak ezen §-ait őszinte örömmel üdvözöljük. De nem mulaszthatjuk el úgy a fővárosi lakosság, valamint magának ezen fontos kérdésnek érdekében figyelmeztetni a mélyen tisztelt képviselőházat mindenekelőtt ama nehézségekre, melyek Ó-Buda mezővárosának Budapest városok területével való összekapcsoltatása ellen fenforognak. Ó-Buda mezővárosa, mint azt tudni méltóztatik, Buda és Pesttől egészen eltérő heterogén viszonyokkal bír, amennyiben ott a m. kir. kincstár gyakorolja a kir. kisebb haszonvételi jogait és még azonfelül egyéb földesúri és haszonbéri viszonyok is léteznek; mi pedig nem tartjuk lehetségesnek — vagy ha lehetséges is, célszerűnek azt, hogy egy és ugyanazon főváros, mint törvényhatóság területén, a város mint földesúr mellett, még más is bírjon földesúri jogokat, de másrészt azt is kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy azon esetre, ha a törvényjavaslat 84. §-ának 1-ső pontja az óbudai kir. kisebb haszonvételek megváltását illetőleg fentartatnék, avagy ha Ó-Buda ezen haszonvételek történt megváltása előtt Buda-Pesttel egyesíttetnék, akkor az egyesített főváros egyrészt felette illetéktelenül terheltetnék, míg ellenben az a kincstárnak a méltányosságon túl is hasznot hajtana, amennyiben az egyesítés által Ó-Buda a magasabb jövedelmet képviselő házbéradó alá fogván esni, az államra tetemes jövedelemszaporodás származnék, miután magában a törvényjavaslat indokolásában az e címre felvett 16.985 frt. házbéradó többlet a kir. haszonvételek összegét ha nem is haladja túl, azt bizonyára megüti; mindezeknél fogva az opportunitás, a méltányosság és az egyesített fővárosnak, mint olyannak érdeke kívánja, hogy mielőtt Ó-Buda bekebeleztetik, illetőleg Buda-Pesttel egybeolvasztatik, a kir. kisebb haszonvételek megváltásának kérdése teljesen tisztába hozassák, illetőleg hogy ezen haszonvételek az egyesítendő fővárosnak a házbéradó által támadó többlete fejében egyszerűen átengedtessenek. Nem mulaszthatjuk el továbbá tiszteletteljes véleményünket a törvényjavaslat 7. §-a felett elmondani, mely kijelenti, hogy a városok jelenleg elkülönített vagyona vagy összeolvasztathatik és együttesen kezeltethetik, vagy különválva maradhat és külön is kezelhető. Mi e tekintetben úgy vagyunk meggyőződve, hogy az esetben, ha a három város egyesítése tényleg végrehajtatik, külön vagyonkezelésről szó sem lehet, mert eltekintve a sok zavartól és nehézségtől, mellyel az ily külön vagyonkezelés járna, nem tartjuk lehetségesnek, hogy egyrészt a város, mint tulajdonos s a törvényhatóság, mint közigazgatási testület közt a határvonal oly módon legyen megszabható, hogy az előbbi emettől külön választassák; de továbbá nem tartjuk lehetségesnek a vagyon állandó külön kezeltetését azért sem, mert ez évenkint három külön költségelőirányzat készítését tenné szükségessé s egyáltalán a lakosság közt megnyugvás helyett inkább félté-15 Főváros egyesítése.
